amugy meg sem nézem a post-ot, elég a képre néznem... én szeretem az állatokat, de ha azt akarom, hogy legyen a közelemben akkor nem lógatom magamra, hanem a vállamraveszem vagy valami... képzeljeke el egy Jegesmedvét eszkimólábbal a fülében...
Láttam egy vígjátékot (a címére nem emléxem) abban hasonló volt! Az egyik csávó piercinget rakatott a farkába, ráakasztott egy láncot és azon tartotta a kulcsait, hogy ne veszítse el. Mikor mentek haza elővette a kulcsokat, a haverja meg sietett és kikapta a kezéből.... =)
Zacskós-aprós story kapcsán.... Életem legnagyobb égése : Gárdonyi strand, voltam 11-12 éves, unaköcsémmel átlógtunk a fizetős strandra csúszdázni.... A vizen keresztül lógtunk be.... Visszafele az aprót, beraktam a nadrágomba f@szhoz.... Jövök ki a vízből, megállok a strand közepén, hogy kiveszem a pénzt.... Kihúzom a nadrágot magamelé, nézek lefele, a pénz sehol...Erre hangosan az unokaöcsémnek.... Bazdmeg ez nincs meg..... Akik csak körülöttem álltak, mind szakadtak a röhögéstől.... persze én is.... :DDD
- Csókolom! Szeretném, ha elkészítenék nekem Jencit, a kedvenc barnamedvémet utazótáskának. Sajnos szegény tegnap elhunyt.
- Rendben, uram. Gurulós kofferre gondolt?
- Igen! Az nagyon hasznos volna! És ha lehet a fejét szeretném felülre, tátott szájjal, h legyen hová tenni a pénztárcámat.