Best of Izé

24 milliót költött eddig plasztikára ez a 2 kacsacsőrű emlős anyuka és lánya - megérte, nem? :D 

A beavatkozásokat a lány fizeti, aki 17 évesen otthagyta a sulit, hogy sztriptíztáncosnak álljon. Az anyukája ezt megengedte neki, ahogy azt is, hogy elfogadja egy cukros bácsi kedvességét és pénzét alig 18 évesen. 

Angol cikk

Gömbhallal tépnek a delfinek 

Böködik őket az orrukkal, azok mérget bocsátanak ki, az emlősök pedig ezt élvezik.

Izlandi péniszmúzeum: hogy mik vannak!

Mai ismeretterjesztő rovatunkban bemutatjuk az imádkozó sáskát, "amely valójában magyar nevével ellentétben nem is sáska. Magyarországon védett, eszmei értéke 2000 Ft. Táplálékuk elsősorban röpképes rovarokból áll - nagy étvágyú, kíméletlen ragadozó, megfigyelték, hogy a rovarok mellett kisebb gyíkokat, kígyókat, madarakat és apró emlősöket is elfogyaszt."

Érdekességként még annyit, hogy a kung-fu harcművészetben is létezik imádkozó sáska stílus, amelyről bővebben itt olvashattok.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a pipabékák (Pipa spp.), amelyeknél sajátos ivadékgondozás alakult ki az evolúció során: a megtermékenyített peték a nőstény hátára kerülve fokozatosan beágyazódnak a megduzzadó bőrbe, ahol aztán annak védelmében néhány hét leforgása alatt ki is kelnek, majd át is alakulnak az ebihalak, hogy aztán már apró békaként fúrják ki magukat anyjuk bőréből és kezdjenek önálló életet.

Az ivadékgondozásnak ez a különleges módja egyébként nem egyedi jelenség a békák körében, a pipabékákhoz hasonló - már-már az emlősök méhlepényével analóg - háti költőtáskában hordják ki ivadékaikat pl. a tasakos békák (Gastrotheca spp.) is, sőt még náluk is extrémebb módon járnak el az orrosbékák (Rhinoderma spp.), ill. a gyomorköltő békák (Rheobatrachus spp.), előbbiek hímjei ugyanis a hanghólyagjukba, utóbbiak nőstényei pedig (nevüknek megfelelően) a gyomrukba juttatják a petéket, és ott költik ki őket, ill. őrzik az utódokat míg azok teljesen ki nem fejlődnek.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a repülő kígyó (Chrysopelea).
A dél-ázsiai esőerdőkben élő kígyók tekergőző mozdulatokkal siklanak az ágak között. Japán kutatók szerint - akik megpróbálták modellezni mozgásukat - a hüllők repülése a lehulló papírszalag aerodinamikáját követi. A kígyók a fáról lógva, függő helyzetből rugaszkodnak el, lenyűgöző fordulatokat hajtva végre a levegőben. A kiválasztott célpontot rendkívüli pontossággal érik el, miközben játszi könnyedséggel kerülik el az útjukba kerülő akadályokat. Röppályájuk felénél a hüllők teste ellaposodik, és siklani kezdenek a levegőben. Míg egyes repülő emlősök (pl. repülő mókus) és más hüllők szárnyszerű hártyáik segítségévek vitorláznak a levegőben, addig a repülő kígyók hullámzó mozgással manővereznek.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban albínó állatok találhatók.
Az albinizmus (latin albus: "fehér" szóból) a színanyag képződésének veleszületett zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg. Az albínók bőre tejfehér, hajuk fehér, szemük pedig pirosas. Az albinizmus jelensége az emlősökön (beleértve az embert is) kívül előfordulhat halak, madarak, hüllők és kétéltűek egyedeiben is.

Még több kép itt és itt.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a Monodon monoceros vagy ismertebb nevén a narvál, ami az emlősök osztályában a cetek rendjéhez, ezen belül a narválfélék vagy fehérdelfinfélék családjához tartozó Monodon két faja közül az egyik (a másik a beluga).

A faj érdekessége hogy a hímek agyara 2-3 méter hosszúra is megnőhet, és még senki nem tudja, hogy mire való igazán...