Best of Izé

„Állatok” ezek a franciák! :D

Habár a fehérbőrű franciák már naponta esnek fajgyűlölő támadások áldozataivá, a „politikailag korrekt” média - az eredeti lakosság sérelmeire ügyet sem vetve - továbbra is a színesekkel szembeni toleranciáról papol.
Egy új divatnak hódolnak a francia külvárosok szociális segélyen élősködő eltartottjai: fekete-afrikai bevándorlók röhögve videózzák magukat, amint felpofoznak és megrugdosnak fehér lányokat (mert nem kaphatóak a szexre), majd szépen feltöltik az internetre, tudván, hogy az őshonos lakosság elleni rasszista támadásoknak semmilyen következménye, de még híre sincs igazán az európai országokban. Éppen úgy, mint Észak-Amerikában, ahol ugyanaz a fehérellenes, kozmopolita „elit” birtokolja a médiafelületek 98 százalékát.

Cigánytábor felszámolása francia módra. Az angliai Dale Farm területéről 10 évig tartó jogi huzavona után sikerült kitelepíteni a romákat, a franciák ennyi hét alatt romboltak le 6 tábort. 300 eurót adnak minden felnőtt romának + 100 eurót gyerekenként az utazási költségeken felül, csak húzzanak el az országból. Az angolok tartanak attól, hogy hozzájuk mennek...

I Believe I Can Fly

A román Debrecenről ír a francia L'Equipe a címlapján.

( Remélem, hogy Szeptember 29-én majd megtudják a franciák, hogy ki is az a Debrecen. )

A franciáknál már itt tart a postai kézbesítés. ;)

GOJIRA. Egy újabb úttörője az extrémebb zenéknek, csakis a súlyos extreme metal zenét kedvelő fanok számára. Ezek a Franciák nem viccelnek! Imádom...

A franciák aztán tudják, hogy vessenek véget az idilli motorozgatásnak. ;)

A franciáknak kell a legnagyobb óvszer

Francia kacsatánc! Vagy pingvin? Brutális zene!! :D

Tippi 1990-ben született Namíbiában, szülei, Sylvie és Alain - mindketten franciák és mindketten fotográfusok -, régóta az állatok fényképezésének szentelték minden idejüket. A családnak jó ideig nem volt állandó otthona: a szabad természetben éltek, és hol itt, hol ott ütöttek tanyát Namíbia és Botswana hatalmas természetvédelmi területein. Tippi a civilizációtól távol nőtt fel, kicsi korától mindenféle állatok vették körül, ezért egyáltalán nem félt a vadállatoktól. Nagyszerűen szót tudott érteni velük, nem csoda hát, hogy végül Abu, az elefánt lett a legjobb barátja, de játszótársául szegődött többek között Jimbeam, a párduc és Leon, a kaméleon is nem beszélve a kígyókról, gazellákról, zebrákról, és a többiekről.