Táncos képzőművészet
488
0
0
Izé
Szendvicsművészet
685
0
0
Izé
Fontos a művelt egér a háznál
1161
0
0
Izé
Szemetgyönyörködtető szobrok
1669
0
0
Izé
A Smartify-al sokkal okosabbnak és műveltebbnek tűnhetsz
Mert gyakorlatilag olyan a képzőművészetnek, mint a zenének a Shazam.
Mert gyakorlatilag olyan a képzőművészetnek, mint a zenének a Shazam.
494
0
0
Tech Izé
Atomerőművek díszítésére szolgáló Vasarely-vázlatok másolatai érkeztek Magyarországra
1112
0
0
Art Izé
Ha már unjátok a sok szokványos porcelán nippet a nagyi vitrinjében
2341
0
5
Izé
Nusihusi:
Elsőre azt hittem, hogy viaszból van
Szancso:
Francba! Ezt most hogy vakarom le a mikróról? ;D
Ravennë:
Neki való kávét inni belőle:
http://art.ize.hu/comments.php?post_id=2879
Mind a 5 komment
Szilágyi V. Zoltán KAFF-on díjazott animációjában szóról szóra elhangzik Mansfeld Péter ítélet végrehajtását dokumentáló jegyzőkönyv, miközben a képzőművészet és a film sajátos nyelvezetén, víziószerűen jelenítik meg a fiatal elítélt utolsó perceit.
637
0
0
Film Izé
Modern képzőművészeti galéria. Látogatók jönnek-mennek, különböző karaktereket figyelhetünk meg. A legérdekesebb közülük azonban a teremőr néni, aki a nap végén váratlan fordulatot hoz a történetbe. A Kiállítás Tóth Barnabás kisfilmje.
603
0
0
Film Izé
Audray Kawasaki
"Kawasaki mindössze két évig tanult festeni egy képzőművészeti iskolában New Yorkban, ahonnan végülis diploma és papírok nélkül távozott. Ma Los Angelesben él és alkot.
Kawasaki festményeit és grafikáit már önmagábán jellegzetessé teszi, hogy fapanelekre dolgozik (általában). Minden munkája mögött diszkréten érzékelhetjük a fa egyedülálló erezetét. Saját bevallása szerint a képeit ellentmondások építik fel: egyszerre hat rá a manga-kultúra és az Art Nouveau.
A honlapon van egy külön rész, ahol a vázlatfüzetének lapjai vannak feltéve, tök érdekes, hogy miből, hogyan alakul egy-egy kép, és ott a bizonyíték, hogy tud rendes arcokat, alakokat is rajzolni, csak éppen ő a sajátjait szereti."
"Kawasaki mindössze két évig tanult festeni egy képzőművészeti iskolában New Yorkban, ahonnan végülis diploma és papírok nélkül távozott. Ma Los Angelesben él és alkot.
Kawasaki festményeit és grafikáit már önmagábán jellegzetessé teszi, hogy fapanelekre dolgozik (általában). Minden munkája mögött diszkréten érzékelhetjük a fa egyedülálló erezetét. Saját bevallása szerint a képeit ellentmondások építik fel: egyszerre hat rá a manga-kultúra és az Art Nouveau.
A honlapon van egy külön rész, ahol a vázlatfüzetének lapjai vannak feltéve, tök érdekes, hogy miből, hogyan alakul egy-egy kép, és ott a bizonyíték, hogy tud rendes arcokat, alakokat is rajzolni, csak éppen ő a sajátjait szereti."
11884
2
27
Art Izé
Dyke:
OK. Ezek szerint van kivétel... :)
Lilu__cica:
nekem tetszenek (lehet, hogy még túl fiatal vok) : )
Dyke:
Ez érdekes. Volt itt elég régen egy link amin egy amcsi tyúk valami iszonyat giccses szines szar [...]
Mind a 27 komment
Audray Kawasaki
"Kawasaki mindössze két évig tanult festeni egy képzőművészeti iskolában New Yorkban, ahonnan végülis diploma és papírok nélkül távozott. Ma Los Angelesben él és alkot.
Kawasaki festményeit és grafikáit már önmagábán jellegzetessé teszi, hogy fapanelekre dolgozik (általában). Minden munkája mögött diszkréten érzékelhetjük a fa egyedülálló erezetét. Saját bevallása szerint a képeit ellentmondások építik fel: egyszerre hat rá a manga-kultúra és az Art Nouveau.
A honlapon van egy külön rész, ahol a vázlatfüzetének lapjai vannak feltéve, tök érdekes, hogy miből, hogyan alakul egy-egy kép, és ott a bizonyíték, hogy tud rendes arcokat, alakokat is rajzolni, csak éppen ő a sajátjait szereti."
"Kawasaki mindössze két évig tanult festeni egy képzőművészeti iskolában New Yorkban, ahonnan végülis diploma és papírok nélkül távozott. Ma Los Angelesben él és alkot.
Kawasaki festményeit és grafikáit már önmagábán jellegzetessé teszi, hogy fapanelekre dolgozik (általában). Minden munkája mögött diszkréten érzékelhetjük a fa egyedülálló erezetét. Saját bevallása szerint a képeit ellentmondások építik fel: egyszerre hat rá a manga-kultúra és az Art Nouveau.
A honlapon van egy külön rész, ahol a vázlatfüzetének lapjai vannak feltéve, tök érdekes, hogy miből, hogyan alakul egy-egy kép, és ott a bizonyíték, hogy tud rendes arcokat, alakokat is rajzolni, csak éppen ő a sajátjait szereti."
7133
13
27
Izé
Dyke:
OK. Ezek szerint van kivétel... :)
Lilu__cica:
nekem tetszenek (lehet, hogy még túl fiatal vok) : )
Dyke:
Ez érdekes. Volt itt elég régen egy link amin egy amcsi tyúk valami iszonyat giccses szines szar [...]
Mind a 27 komment
Patrick Dougherty installációi
2484
0
2
Art Izé
mephistto:
Nekem ezek spec nem jönnek be, de látom, hogy hónapos munkákról van szó, és hát ízlések é [...]
Derill:
Szépek. látod bungle én legalább írok a te postodhoz:)
Patrick Dougherty installációi
2730
1
2
Izé
mephistto:
Nekem ezek spec nem jönnek be, de látom, hogy hónapos munkákról van szó, és hát ízlések é [...]
Derill:
Szépek. látod bungle én legalább írok a te postodhoz:)
Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.
Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a matematikusok is próbálják megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."
Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...
Forrás: wikipédia
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.
Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a matematikusok is próbálják megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."
Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...
Forrás: wikipédia
710
2
0
Tech Izé