Best of Izé

Csiga cirkusz

Gyermekdalok jogásznyelven

Snail Bob

Moeraki teknőskövei, melyek a Koekohe-tenger partján sorakoznak Új-Zélandon. A hatalmas, lekerekített Moeraki-sziklák eredete az őstengerekhez köthető, kialakulásuk folyamata pedig az igazgyöngyökéhez hasonló. A nagyobb példányok akár több tonnát is nyomhatnak, szélességüket tekintve pedig a három méteres darabok sem ritkák.

A sziklák további különlegességét adja a teknősbékapáncélra emlékeztető mintázat, illetve az, hogy belsejükben kihalt hüllők maradványait, tengeri csigákat és teknőscsontvázakat találtak a tudósok.

A Fehér-tenger káprázatos élővilága.

The slob

Csiga-biga gyerek ki...

Zombik márpedig léteznek...

...legalábbis az állatvilágban, ahol nem ritka hogy az élősködők teljesen átveszik gazdájuk fölött az irányítást, a szó szoros értelmében élőhalottakká változtatva azokat. És hogy miért jó ez nekik? A parazita célja ezzel legtöbbször vagy az, hogy a kiszolgáltatott gazdát felhasználja utódai túlélésének maximalizálásában (pl. azok zombi-testőreként vagy dajkájaként), vagy hogy a gazda viselkedését olyan irányban befolyásolja, hogy azt könnyebben találhassa meg és fogyaszthassa el a soron következő, ún. végleges gazda, amiben aztán a parazita kifejlődhet és ivaréretté válhat. Az alábbiakban erről láthattok egy remek kis összeállítást (bungle ajánlásával ;) ), kezdve a hangya-agyevő púposlegyektől, a csótányok menekülési reflexét kikapcsoló Ampulex-darazsakon és a hím tarisznyarákokból „transzvesztitát” csináló kacslábú rákokon át a személyes kedvencemig, a Leucochloridium paradoxum nevű laposféregig, amelynek lárvái csigák tapogatójában telepszenek meg, és színes, húsos, pulzáló kis „szarvacskákká” változtatják azokat, így tévén kívánatossá a csigákat a madarak számára, amelyek beleiben aztán a lárvák felcseperedhetnek.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a trópusi tengerekben élő ragadozó kúpcsigák (Conus spp.), amik rendkívül erős, többkomponensű idegmérget termelnek, melyet egy aprócska szigonnyal juttatnak be zsákmányukba (többnyire gerinctelenekbe ill. kisebb halakba), valamint az őket elővigyázatlanul megfogó szőke nők kezébe. :D

Itt éppen egy bohóchalat zsákmányol az egyikük:


Embernél a méreg látászavart, szédülést, hányást, paralízist, súlyosabb esetben pedig (főleg a nagyobb termetű fajok, pl. C. geographus veszélyesek ilyen szempontból) halált okozhat; eddig mintegy 25 halálos eset ismert. A méregből készült fájdalomcsillapító sokszorosan hatékonyabb az opioidoknál (pl. morfiumnál), ráadásul nem okoz függőséget sem.

Bizarr szépségkúrák

+ 1 gazdagoknak: katt

Mi az IZÉ ez? Aki tudja, írja meg.

Ő Csigavér, a bátor cica, aki nem volt nyúl farkasszemet nézni egy félelmetes... mivel is? Tippeket a kommentbe! :)

(Békatallér tengeri uborkáját nem fogadom el előre szólok :D )

Pizzás csigakenyér - ütős!

Luxus csigaház :)

Luxus csigaház :)

Új világrekord! Hát nem fantasztikus? ;)

A csigafestő maffia áldozatai ;)

Mit csinál a csiga, ha jön a fing?

Nascar kicsit másképp. :)

Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.

Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a  matematikusok is próbálják  megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."

Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...


Forrás: wikipédia

Idén a csigatojcsi a menő, jövőre talán a csigatakony lesz...
A cikk magyarul. A gyártó oldala.

- Amelyik hónap vasárnappal kezdődik, abban van egy péntek tizenharmadika is.
- Egy felhő 400 tonnánál is nehezebb lehet.
- A meztelen csigáknak 3000 foguk és 4 orruk van.
- A cápák előbb éltek a Földön, mint a fák.
- Az Uránuszon 21 évig tart a tél.

Frissítsd mindig az oldalt és új érdekességeket dob ki!

Csigaszex. Na ezek aztán nem sietik el. :)))

Csiga biguci :)