Best of Izé

Ha már HDR meg minibolygófotó, akkor tegyünk röpke kitérőt az infrafotózás világába is.

Az elv: a látható fény tartományába eső, 390nm és 770nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzásnál léteznek hosszabb és rövidebb hullámhosszú sugárzások is. Az infravörös fényképezésnél a 770nm és 1200nm közötti úgynevezett közeli infravörös tartományban fotózunk, aminek a végeredménye, hogy a a tárgyakról visszaverődő infravörös fényeket rögzítjük, így kapjuk meg az infra fotókra jellemző havas/holdbéli táj hangulatot. A műfaj űzhető analóg és digitális gépekkel is, ahol a digitgépeket szűrőzni kell, az analóg fotózásnál ezen felül infra filmet kell használni. Digitgépekre a legelterjedtebb, de sajnos megszüntetett Hoya R72 szűrő a legnépszerűbb.

Ha már HDR meg minibolygófotó, akkor tegyünk röpke kitérőt az infrafotózás világába is.

Az elv: a látható fény tartományába eső, 390nm és 770nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzásnál léteznek hosszabb és rövidebb hullámhosszú sugárzások is. Az infravörös fényképezésnél a 770nm és 1200nm közötti úgynevezett közeli infravörös tartományban fotózunk, aminek a végeredménye, hogy a a tárgyakról visszaverődő infravörös fényeket rögzítjük, így kapjuk meg az infra fotókra jellemző havas/holdbéli táj hangulatot. A műfaj űzhető analóg és digitális gépekkel is, ahol a digitgépeket szűrőzni kell, az analóg fotózásnál ezen felül infra filmet kell használni. Digitgépekre a legelterjedtebb, de sajnos megszüntetett Hoya R72 szűrő a legnépszerűbb.

Nessie, a szörny Japánban. ;)

Itt egy hosszabb videó, kicsit gyengébb minőségben.

Modulárisan bővíthető hosszabbító és elosztó.

Párnák a hosszabb élvezetért... ;)

Visuals of the World
A világ leghosszabb weboldala (jelenleg 12591.9 cm)
Tegyétek még hosszabbá!

Visuals of the World
A világ leghosszabb weboldala (jelenleg 12591.9 cm)
Tegyétek még hosszabbá!

FOLYADÉKOT SOHA NE MELEGÍTSÜNK 2 PERCNÉL TOVÁBB MIKROHULLÁMÚ SÜTŐBEN

„Egy 26 éves fiatalembernek kedve támadt egy csésze kávéra. Elővette a csészéjét, megtöltötte vízzel és (mint már annyiszor) a mikrohullámú sütőbe tette, hogy a víz megmelegedjen. Nem emlékszem már pontosan mennyi időre állította be az órát, de arra igen, hogy azt mondta fel akarta forralni a vizet. Amikor a beállított idő lejárt, kivette a csészét a mikróból, belenézett, és csodálkozva vette észre, hogy a víz nem forrt fel. Abban a pillanatban a csésze “robbant” és egész tartalma az arcába csapódott. A csésze még épségben volt mikor eldobta, tartalmát pedig a vízben felgyülemlett energia „robbantotta fel”. Az arca tele lett hólyagokkal, arcát 1. és 2. fokú égési sebek borítják, nagy a maradandó sebhelyek valószínűsége. Bal szemén akár a látása is sérülhetett. Kórházi tartózkodása idején a kezelőorvos elmondta, hogy ez, sajnos, elég gyakori eset és figyelmeztetett, hogy soha ne melegítsünk csak vizet a mikróban. Ha vizet szeretnénk melegíteni, valamit mindig tegyünk a csészébe, fapálcikát, teafiltert stb, ami a keletkező energiát elvezeti. Sokkal biztonságosabb azonban a vizet vízforralóban melegíteni.”

A General Electric válasza:

„Köszönjük a megkeresést. Örömmel állok rendelkezésükre. Az önökhöz beérkezett e-mail tartalma megfelel a valóságnak. Mikrózott vízben és egyéb folyadékokban nem mindig keletkeznek buborékok a forráspont elérésekor. Tulajdonképpen túlhevített állapotba kerülnek, és nem keletkeznek buborékok. A túlhevített folyadék akkor fog kiforrni a csészéből, amikor megmozdítjuk, vagy például kanalat vagy teafiltert helyezünk bele. Hogy ez ne történjen meg és megelőzzük az esetleges sérüléseket, soha ne melegítsünk csészében bármilyen folyadékot két percnél hosszabb ideig. Melegítés után hagyjuk a csészét még 30 másodpercig a mikróban állni  és csak azt követően vegyük ki és tegyünk bele kanalat vagy bármi mást.”

Egy technika tanár a következő magyarázatot fűzte az esethez:

„Köszönöm a mikrohullámú sütővel kapcsolatos figyelmeztetést. Nem az első eset, amellyel találkozom. Az oka egy túlhevítésként ismert jelenség. Vízmelegítés közben bármikor előfordulhat, különösen akkor, ha az edény, amelyben a vizet melegítjük új, vagy ha csak kis mennyiségű vizet melegítünk (fél csészénél kevesebbet). Az történik, hogy a víz gyorsabban melegszik föl, még mielőtt buborékok keletkezhetnének. Ha a csésze nagyon új, akkor nincsenek még rajta kisebb felületi karcolások, repedések,  amelyek a buborékok képződését elősegítenék. A felgyülemlett hőt elvezető buborékok hiányában a folyadék nem kezd forrni, hanem tovább melegszik, jóval saját forráspontja fölé. Amikor azután ilyen állapotban a csészét megmozdítjuk, vagy a folyadékot megkeverjük, rohamosan beindul a buborékképződés és kiszorítja a csészéből a forró folyadékot.”