Best of Izé

Sosem tudhatod mikor üt be az LSD

Szentté avatták Teréz anyát 

De vajon tényleg olyan nagy „szent” volt vagy a XX. századi történelem egyik legnagyobb svindlije?

A következőket olvastam róla ma egy ismerősöm üzenőfalán: 
„Nagyjából az ellenkező igaz ahhoz képest, ami a közvéleményben él róla. Megszámolatlanul folytak be a dollármilliók szervezetéhez, a Szeretet misszionáriusaihoz, és aztán a pénz nagy része nyomtalanul el is tűnt, nagyjából 10 százalékát fordították csak jótékonysági célokra, szűkmarkúan bántak a pénzzel, ha a szegényeken kellett segíteni. Sok beszámolót lehet találni arról, hogy az indiai természeti és ipari katasztrófák áldozatainak anyagilag nem segítettek semmit, csak imát és ócska Szűz Mária medálokat osztogattak. Nem csak kétes csatornákon keresztül tűnt el a rengeteg pénz, a bevételi források között is volt erőteljesen megkérdőjelezhető. Teréz kimondottan jó barátságban volt például Papa Doc-kal, a véreskezű diktátorral. Kapott Teréz milliókat egy hírhedt csalótól is, és hiába írt egy ügyész levelet, kérve, hogy juttassák vissza a kisemberek megtakarításainak kifosztásából származó adományt, még csak válaszra sem méltatta. Sokan hiszik azt, hogy Teréz anya kórházakat tartott fent a legszegényebbeknek, de a valóság ennél sokkal durvább. Ezekre az intézményekre sokkal jobb kifejezés a halálgyár, amikhez képest a leglepukkantabb magyar állami kórházak is svájci luxusklinikának számítanak. Zsúfoltságban, elképesztő higiéniai körülmények között, a legalapvetőbb, minimális orvosi segítségnyújtástól is megfosztva, legfeljebb egy-egy aszpirint kapva tengették az életüket az ott szenvedő betegek. Nagyon sok odalátogató orvos és önkéntes fejezte ki a felháborodását az embertelen állapotok miatt. A Nirmal Hriday nevezetű otthon volt Teréz legkedvesebb intézete, mivel ezt alapította először. Közel 50 év alatt bő nyolcvanezer embert fogadtak itt, és ebből harmincötezer nem is hagyta el élve a házat. Nem csak azért, mert fertőtlenítés nélkül használták fel újra és újra a tűket a betegek között, amíg teljesen el nem kopott a hegyük. Nem csak azért, mert lejárt szavatosságú gyógyszereket használtak. Nem csak azért, mert érzéstelenítés nélkül amputáltak. Nem csak azért, mert a rák végső állapotának iszonyu fájdalmait átélő emberek problémáját úgy oldották meg, hogy odakötözték az ágyaikhoz. És nem csak azért, mert a képzetlen misszionáriusok által kezelt betegek között volt olyan, aki csak azért halt meg, mert rosszul etették, és egyszerűen megfulladt. Hanem azért, mert nem a gyógyítás volt a lényeg, hanem az, hogy az emberek szenvedjenek. Na és persze hogy a más vallásúakat életük utolsó órájában akaratuk ellenére megkereszteljék.

Ez a legszomorúbb és legfelháborítóbb az egészben, hogy Teréz milliárdjaiból bőven futotta volna akár indiai mértékkel ultramodern kórházakra is, de legalábbis sok, viszonylag jól felkészült otthonra. Ő mégis inkább százszámra hozta létre ezeket a szenvedésgyárakat. És miért? Emberi ésszel szinte felfoghatatlan, de ez a végletekig fanatikus, még ortodox katolikus körökben is ultra-dogmatikusnak számító, minden evilági szenvedésre érzéketlen, totális valláskárosult elmebeteg nő ebben lelte örömét. Megkérdezték persze őt az intézeteire jellemző embertelen állapotokról, és a válasza mindig ugyanaz volt. A szenvedés áldás és gyönyörű, és minél több a szenvedés, annál jobb az egész világnak. Ugyanis így mindenki, aki elveszti minden evilági reményét, átérezheti Jézus szenvedését a Golgotán. Ez a nő azért okozott évtizedeken keresztül elképesztő mennyiségű szenvedést emberek tízezreinek, hogy azok úgymond lelkileg megtisztulhassanak a képzelt megváltója szenvedését minél mélyebben átélve. Ezt nem én találom ki, könnyű keresni olyan interjúkat tőle, ahol nyíltan beszél a szenvedésmániájáról. Persze amikor neki volt szüksége kórházi ellátásra, akkor nem feküdt be a szerencsétlen haldoklók közé valamelyik saját, kalkuttai halálgyárába, inkább magánrepülőgépen utazott kaliforniai luxusklinikákba. 

Teréz a valaha élt egyik legkegyetlenebb és legperverzebb rohadék volt, egyszerűen nincsenek szavak rá, amit ez a szipirtyó művelt. Jellemző módon még a Nobel-díja elfogadásakor is arról papolt, hogy a legnagyobb veszély, ami a világbékét fenyegeti, az nem a világméretű fegyverkezés, nem az éhínségek, nem a terrorizmus, nem a túlnépesedés, nem a természeti katasztrófák, hanem az abortusz és a fogamzásgátlás. Még akkor is, ha háborúkban ezerszámra megerőszakolt nőkről volt szó, mert természetesen ilyen esetben is kampányolt ellene.”

Sosem volt még ennyiremenő nagyanyáink hobbija

Michelle Kingdom hímzései saját szavaival élve „pszichológiai tájképek„.

Ilyen az ha elveszik a jogsid és kénytelen vagy anyáddal utazni

Nem mindenki tudja videóra venni, ahogy a telefonja öngyilkos lesz, de ennek a csávónak sikerült

T2: Trainspotting 2

A már ikonikus film második részének az előzetese, ami igazából egy teaser, nem sokat mutat, de a rajongók már ettől a gatyájukba élveznek.

Jaj úgy élvezem én a strandot. Ottan annyira szép és jó, Annyi vicceset látok, hallok.

D. Tóth Kriszta Király Gábort is elvitte magával

A műsornak igaz már megvolt az évad záró része, de a Király Gábor interjú miatt újra összeállt a stáb és ráadásul még az interjú hossza is a megszokottnál jóval nagyobb lett, de érdekes módon magával viszi a nézőt is Kriszta.

Te segítenél ennek az elveszett kislánynak?

Mc Hammer, az új kínai akcióhős

2 éves kis autista „törpét” elvarázsolta Hófehérke :)

Golyós mágneses dominós bizbasz :)

A párkapcsolatok csendes gyilkosa

Rendesen eltángálták a magamutogató törököt a buszon

Ahogy nézem szerintem még élvezte is.

Bye-bye Szása! ;)

Elváltak, így valamit kezdeni kellett a magára tetováltatott volt felesége képével...

Elfoglalt brókerből lett mindennél boldogabb remete 

Geofizikus volt, jól kereső bróker, de váltott: a zempléni erdőben lakik, havi 20-30 ezer forintból él, ásványokat gyűjt, fest, és végre élvezi az életét. Azt mondja, a legtöbb ember nem tud jól élni.

Orvosolták Magyarország baját, elvették a 84 éves néni virágát

Utazási elvárások a valósággal szemben

Maci-cica barátság :) 

Balu, Leo és Shere Khan elválaszthatatlan barátok, mióta egy drogdíler pincéjéből kiszabadították őket, ahol nagyon rossz állapotban találtak rájuk. Azóta a Noé bárkája állatmenhelyre kerültek, ahol boldogok és egészségesek.

Pornós vagy dobos?

Sicc cica, sicc! ;)

Elvan a néni, ha játszik ;)

Ezért nem vagy még mindig boldog

Így rendeződik át a kapcsolatban az erőviszony ;)

Amit még Micimackó sem dézsmálna meg 

Elárasztja Európát az olcsó, de gagyi, sőt gyakran hamis kínai méz. Az Unió mostanáig nem tett semmit, a magyar termelők pedig már a piac felét elvesztették a méhészegyesületek szerint, vagyis több tízezer ember megélhetése forog veszélyben.

Vizezett vízzel a méreginjekció ellen 

Egy nem létező dolgot meggyógyítani egy nem létező dologgal a világ legjobb üzlete, hiszen nyilván 100%-os a hatékonysága, és mellékhatása sincs. Pontosan ezen az elven működik a homeopátia kurrens biznisze, az oltáskivezetés.

Viva Fly Vegas ;)

A magyarokat az sem érdekli, ha meghalsz az utcán. Van aki oda sem nézett, elvégre fontosabb, hogy időben odaérjek a fodrászhoz, vagy le ne késsem a kiárusítást, mint embertársam élete. Vajon ha egy kiskutya szenved ott hányan állnak meg segíteni?

A végén még elveszi a Houston Astro kabalájának munkáját ;)

Kutya jó dolga van! :)

Ma elviszem a gyerekeket egy aqaparkba, hadd szórakozzanak kicsit :)

Minyontámadás! :D

Bícsfelelős lett az Ernő, csak egy kicsit sok az ernyő :)

Ezt bizony elvitte!

5 éve még így vetített 50 Cent meg a lambóba pakolta a zsét, most meg azt írják, csődbe ment. Jajj de sajnálom! :D

A hét idiótája: a 48 éves, kétgyermekes nyírkátai mérnökcég ügyvezetője, Cs. Sándor vonattal vágatta le a lábait, miután közel egymilliárd forint értékben kötött baleset-biztosításokat. Lebukott.

MOO! - Cyriak végre újabb feltöltéssel örvendeztet meg minket (még ha egy régi videója is, HD-ben) :D

Szörfölő mókus - állatkínzás, vagy élvezi?

Az ember, aki 68 évig csuklott 

Charles Osborne 1922-ben, huszonkilenc évesen kezdett el csuklani. A következő hatvannyolc évben minden ébren töltött idejét egyenletes tempóban, három másodpercenként egy összehúzódással csuklotta végig. 1990-ben aztán egyszer csak elállt a csuklás, ugyanolyan váratlanul, mint ahogy jött. Osborne azonban már nem sokáig élvezhette a visszaszerzett nyugalmat. Egy évvel később, 97 évesen halt meg.