Ebbe szerintem inkább ne menjünk bele, mert még többet fogok írni, ha belelendülök... :)
A transzgén környezeti és egészségi hatása baromira függ egyrészt magától a géntől, hogy az milyen egyéb génekkel áll kapcsolatban, milyen más gének expresszióját befolyásolja a recipiens szervezetben, hogy a géntermék milyen metabolikus vagy jelátviteli utakban játszik szerepet, illetve milyen más utakra, enzimekre van hatással (mind a recipiens mind a fogyasztó szervezetben), függ a beépült kópiaszámtól, a beépülés helyétől, a beépülés stabilitásától, amiket befolyásol a transzformációs módszer is. Ezen kívül a sejt DNS-anyagcseréjét és az érintett anyagcsereutakat szabályozó rendszerektől, azok aktivitásától, a post-transzlációs processzáló mechanizmusoktól, a szöveti, szervi speciális expressziós mintázattól, növényeknél a pollenképzés módjától (nyílt vagy zárt virágzású), a recipiens faj adottságaitól (sterilitás). A fogyasztó szervezetben szintén függ a géntermék molekuláris hatásaitól, az egyéni érzékenységtől, életkortól, egyéb betegségektől, nemtől, és még sorolhatnám.
Az egyik legfontosabb kérdés viszont az, hogy idegen fajú vagy saját gén módosítása történik a transzformációval. Nem minden esetben kell feltétlenül más fajból bevinni gént, sokszor elég, ha az alany meglévő génkészletét, illetve annak aktivitási mintázatát szabjuk át. Ezt a módosítás célja határozza meg, hiszen adott elemekből építkezünk, abból pedig korlátozott számú értelmes eredményt lehet kihozni.
A transzformáns élőlények előállítása során az összes felsorolt tényezőt megvizsgáljuk, figyelembe vesszük magának a konstrukciónak a megtervezésénél is ezeket a dolgokat, mert ha nem, akkor rohadtul nem is fog működni az egész. Itt molekuláris, élettani és metabolikus oldalról is baromira ismerni kell azokat a szervezeteket, amivel dolgozik az ember. Nem úgy megy ez, hogy beülök a laborba, összeöntök találomra oldatokat, beinjekciózom vele a kísérleti alanyaimat, aztán majd csak lesz belőle valami, mert akkor semmi nem lesz...(nem valami más, hanem SEMMI).
Élelmiszernövényeknél pl. törekedni szoktunk arra, hogy a termésben (vagy a táplálékként felhasznált növényi részben) a transzgén ne legyen aktív (nyilván ha magának a termés tulajdonságainak megváltoztatása a cél, akkor nem), valamint hogy hímsteril, de legalább zárt virágzású legyen a növény, hogy lehetőleg ne történjen génmegszökés (ami amúgy sem olyan egyszerű).
A transzgenikus élelmiszernövények termesztésének engedélyezését amúgy nagyon szigorúan ellenőrzik, szabályozzák, amit épp a témában kutató szakemberek kértek. Nyilván minden hatást (pláne a hosszú távon kialakulókat) nem lehet előre megjósolni, és például az olyan többfaktoros rizikótényezőjű betegségeknél mint amilyen a rák, soha nem is lehet majd kimutatni egyértelmű összefüggést. Épp ezért én is amellett vagyok, hogy igenis legyen nagyon szigorú a szabályozás, valamint tüntessék fel az élelmiszereken, hogy GMO eredetű alkotórésze van -e, hogy a fogyasztók el tudják dönteni, hogy kell -e nekik vagy sem.
Magyarországon egyetlen törzs, egy transzgenikus kukorica termesztése engedélyezett, de nem nagyon keresik a fogyasztók elutasító magatartásától félve.
Nyilván a transzformáció céljaival lehet vitatkozni. Maga a genetikai transzformáció az nem egy cél, hanem eszköz a tudomány kezében, aminek a segítségével rengeteg olyan dolgot lehet vizsgálni, elérni, amit más módszerekkel nem. A mutáns egértörzsekkel végzett kísérletek lendítettek pl. nagyon sok betegség mechanizmusának jobb megismerésén és ellenszerének megtalálásán. A gyógyszergyártás jelentős részét ma transzformáns baktérium és élesztőgomba törzsekkel végeztetik biofermentorokban. Gondolom, ezekről nem vonod kétségbe, hogy hasznos felhasználási területek.
A kultúrnövények, haszonállatok génállományába az ember már évezredek óta beleszól a klasszikus nemesítés folyamata során. Nyilván genetikai transzformációval olyan kombinációk is létrehozhatók, ami hagyományos nemesítéssel nem, de itt is kötve vagyunk a természet szabta korlátokhoz, szóval nem kell rotweillerrel keresztezett dinnyétől, meg egyéb szörnyetegektől tartani (tudom, hogy te poénból mondtad, de van, aki tényleg tart ilyesmitől...). Nyilván pl. a paradicsom gyors meglöttyedését okozó enzimek kiütését (csak azért, hogy ne romoljon meg olyan gyorsan a hipermarketekben) én sem tartom esszenciális célnak...
Arról meg hosszasan lehetne vitatkozni, hogy az orrba-szájba használt, vegyipari peszticidek vagy a hóvirággén terméke károsabb -e az egészségre...
Nekem az egésszel kapcsolatban ugyanaz a bajom, mint neked a globális felmelegedés körüli hisztivel. Csúsztatások, félremagyarázások, üzleti és politikai érdekek nehezítik az átlagemberek (és ebben a kérdésben ide tartoznak a politikusok, gazdasági vezetők is...) döntését. Ráadásul sokan olyan szinten nem értik, hogy miről van szó, hogy az hihetetlen (azt sem tudják, mi az a gén...), de ettől függetlenül bőszen támadnak mindent, amihez a géntechnológiának bármi köze van...
A transzgén környezeti és egészségi hatása baromira függ egyrészt magától a géntől, hogy az milyen egyéb génekkel áll kapcsolatban, milyen más gének expresszióját befolyásolja a recipiens szervezetben, hogy a géntermék milyen metabolikus vagy jelátviteli utakban játszik szerepet, illetve milyen más utakra, enzimekre van hatással (mind a recipiens mind a fogyasztó szervezetben), függ a beépült kópiaszámtól, a beépülés helyétől, a beépülés stabilitásától, amiket befolyásol a transzformációs módszer is. Ezen kívül a sejt DNS-anyagcseréjét és az érintett anyagcsereutakat szabályozó rendszerektől, azok aktivitásától, a post-transzlációs processzáló mechanizmusoktól, a szöveti, szervi speciális expressziós mintázattól, növényeknél a pollenképzés módjától (nyílt vagy zárt virágzású), a recipiens faj adottságaitól (sterilitás). A fogyasztó szervezetben szintén függ a géntermék molekuláris hatásaitól, az egyéni érzékenységtől, életkortól, egyéb betegségektől, nemtől, és még sorolhatnám.
Az egyik legfontosabb kérdés viszont az, hogy idegen fajú vagy saját gén módosítása történik a transzformációval. Nem minden esetben kell feltétlenül más fajból bevinni gént, sokszor elég, ha az alany meglévő génkészletét, illetve annak aktivitási mintázatát szabjuk át. Ezt a módosítás célja határozza meg, hiszen adott elemekből építkezünk, abból pedig korlátozott számú értelmes eredményt lehet kihozni.
A transzformáns élőlények előállítása során az összes felsorolt tényezőt megvizsgáljuk, figyelembe vesszük magának a konstrukciónak a megtervezésénél is ezeket a dolgokat, mert ha nem, akkor rohadtul nem is fog működni az egész. Itt molekuláris, élettani és metabolikus oldalról is baromira ismerni kell azokat a szervezeteket, amivel dolgozik az ember. Nem úgy megy ez, hogy beülök a laborba, összeöntök találomra oldatokat, beinjekciózom vele a kísérleti alanyaimat, aztán majd csak lesz belőle valami, mert akkor semmi nem lesz...(nem valami más, hanem SEMMI).
Élelmiszernövényeknél pl. törekedni szoktunk arra, hogy a termésben (vagy a táplálékként felhasznált növényi részben) a transzgén ne legyen aktív (nyilván ha magának a termés tulajdonságainak megváltoztatása a cél, akkor nem), valamint hogy hímsteril, de legalább zárt virágzású legyen a növény, hogy lehetőleg ne történjen génmegszökés (ami amúgy sem olyan egyszerű).
A transzgenikus élelmiszernövények termesztésének engedélyezését amúgy nagyon szigorúan ellenőrzik, szabályozzák, amit épp a témában kutató szakemberek kértek. Nyilván minden hatást (pláne a hosszú távon kialakulókat) nem lehet előre megjósolni, és például az olyan többfaktoros rizikótényezőjű betegségeknél mint amilyen a rák, soha nem is lehet majd kimutatni egyértelmű összefüggést. Épp ezért én is amellett vagyok, hogy igenis legyen nagyon szigorú a szabályozás, valamint tüntessék fel az élelmiszereken, hogy GMO eredetű alkotórésze van -e, hogy a fogyasztók el tudják dönteni, hogy kell -e nekik vagy sem.
Magyarországon egyetlen törzs, egy transzgenikus kukorica termesztése engedélyezett, de nem nagyon keresik a fogyasztók elutasító magatartásától félve.
Nyilván a transzformáció céljaival lehet vitatkozni. Maga a genetikai transzformáció az nem egy cél, hanem eszköz a tudomány kezében, aminek a segítségével rengeteg olyan dolgot lehet vizsgálni, elérni, amit más módszerekkel nem. A mutáns egértörzsekkel végzett kísérletek lendítettek pl. nagyon sok betegség mechanizmusának jobb megismerésén és ellenszerének megtalálásán. A gyógyszergyártás jelentős részét ma transzformáns baktérium és élesztőgomba törzsekkel végeztetik biofermentorokban. Gondolom, ezekről nem vonod kétségbe, hogy hasznos felhasználási területek.
A kultúrnövények, haszonállatok génállományába az ember már évezredek óta beleszól a klasszikus nemesítés folyamata során. Nyilván genetikai transzformációval olyan kombinációk is létrehozhatók, ami hagyományos nemesítéssel nem, de itt is kötve vagyunk a természet szabta korlátokhoz, szóval nem kell rotweillerrel keresztezett dinnyétől, meg egyéb szörnyetegektől tartani (tudom, hogy te poénból mondtad, de van, aki tényleg tart ilyesmitől...). Nyilván pl. a paradicsom gyors meglöttyedését okozó enzimek kiütését (csak azért, hogy ne romoljon meg olyan gyorsan a hipermarketekben) én sem tartom esszenciális célnak...
Arról meg hosszasan lehetne vitatkozni, hogy az orrba-szájba használt, vegyipari peszticidek vagy a hóvirággén terméke károsabb -e az egészségre...
Nekem az egésszel kapcsolatban ugyanaz a bajom, mint neked a globális felmelegedés körüli hisztivel. Csúsztatások, félremagyarázások, üzleti és politikai érdekek nehezítik az átlagemberek (és ebben a kérdésben ide tartoznak a politikusok, gazdasági vezetők is...) döntését. Ráadásul sokan olyan szinten nem értik, hogy miről van szó, hogy az hihetetlen (azt sem tudják, mi az a gén...), de ettől függetlenül bőszen támadnak mindent, amihez a géntechnológiának bármi köze van...