Így fél nap elteltével visszatérve szembesültem, h milyen szépet írtam. Fogalmazás fail... természetesen úgy értettem, h itt se lenne fejetlenség meg fejvakargatás :D
Japcsizzatok csak. Én tisztelem őket. Ahogy a munkához hozzáállnak.
Csak halkan, egy példa: Autószdráda s terv: csővezeték alant (nem felül).
Japánok jönnek, 2-3 napig mérnek, számolnak. Azután hipp-hopp, csodák csodájára megjelenik a cső, ember, bulldózer, sóder, aszfalt s minden ami, s annyi, amennyi kell. Slussz-passz, elkészül 1 nap alatt az út.
Mindez történt stressz-mentesen "idegenben" sok évvel ezelőtt. Állítólag. Én elhiszem.
Azért ha nálunk is annyi földrengés meg hasonlók lennének, mint ott, itt se lenne ám földrengés. Csak náluk ez már "természetes", ők az eddigiek tapasztalatai alapján jobban fel vannak készülve ilyen helyzetekre. Mondjuk az tény, hogy kell hozzá egyfajta mentalitás is, ami nálunk tényleg hiányzik.
Ilyenkor örülhetünk hogy elődeink ilyen nyugis helyre tették le a seggüket. Se cunami, se tornádó, hurrikán, stb. valamint a nagyobb földrengések sem itt vannak szerencsére. Azért írigylésre méltó, hogy ilyen esetek után milyen gyorsan és szervezetten teszik helyre a dolgokat. Nálunk egy ilyen után napokig csak a fejvakargatás lenne hogy akkor hol is kezdjük el, mit is kellene először tenni? bla bla bla.