jujj één is de rühelltem azt anno :DDD és akkor még mondják, hogy a mai zenék, filmek stb cseszik el a kölköket :D hát azért régen is volt baromság bőven...
:P Gondoltam rá, hogy ez lesz a hivatalos indulóm. :)
25? Hát, igen... Amikor a csúcsot elérve a teljesítőképesség már kezd a hanyatló pályára állni... :P :D De ne aggódj, azért van még pár szép éved hátra az öregek otthonában. ;)
Hááháá, ez rólad szól? :DDD
Am ja, én is éreztem némi pánikot, nemrég lettem 25... innentől már a 30 felé billen a mérleg és áááhhh... :)
Tesómmal vagy egyidős. :)
Na jó, asszem, levezetésképpen meghallgatom még a Honky Tonk Womant, aztán lefekszem aludni.
További jó, meghatódottságtól könnyes szemű nosztalgiázást kívánok! :D
xDDD Atyaég.
Meg volt az az eperfagyis lemez is. Azon volt a Hullámszörny című műremek. Na, az még olyan, hogy annyira gáz, hogy az már jó. Kiskoromban imádtam. :D (Most nézem, pont velem egyidős szám. :S - Ezért rossz a nosztalgiázás: az ember rádöbben a végén, hogy milyen vén szar már. :S) http://www.youtube.com/watch?v=wXxpmPT7zb8
Neeeeee!!! Hallod beszaaaarsz! :DDDD Ezt a rohadt libalegelőt már szarrá kerestem jómúltkor, de nem volt fent ezen a rohadt jewtube-on! :D És most ittvan! :D Nekem is kedvencem volt, azért kerestem volna! :D Áááááá :D
Jézusom, most nézegetem zsátubén a related videókat: tényleg, volt ez a tipi tapi dínó is (eleve hogy lehet ilyen hülye nevet egyáltalán kitalálni). Miért van az, hogy gyerekeknek kizárólag ilyen ócska umca-umca zenére tudtak dalokat írni? -,-
(Na jó, azért volt 100 Folk Celsius is...bár nekik is van pár meredek számuk... Nekem ez volt a kedvencem: :D http://www.youtube.com/watch?v=CE4kBxivEFk)
Honnan szereztem? Én fotóztam baze mikor a legutóbbi partimon totál bebaszva egy esernyővel a kezedben a gumikacsámon szörfölve Pap Rita - Hápikacsa ( http://youtu.be/Y1rJE9Ia6xI ) c. számát énekelted skót dark biológusmetál stílusban... -.-'
xD Bazz, lebuktam. -,- Hát, kicsit szokatlan. Nem száradtak meg még teljesen ebben a hülye sós párában. Egyenlőre takarózom velük. :)
De mostmár nem fogsz tudni tovább kamuzni a sanyarú sorsodról, mert én is meg tudom nézni azt a szikrázó napsütésben fürdő, ózondús, örökpanorámás "nyomornegyedet", amiben "hányatott" gyerekkorodat élted. :P
http://bit.ly/cxzXTg :D
De legalább van mivel foglalkoznod! Mi olyan szegények vagyunk, hogy életünk sincs! Most is itt basszuk a rezet félkettőkor. :)
(Mielőtt szólnál, a réz is kölcsönbe van.)
Barnák is voltunk biza, a kisebbségi felzárkóztató programba is beneveztek minket, de egy kanyit sem láttunk abból a pénzből. Végül úgy történt ahogy mondtad. Látva az Etnának a példáját, én is kitörtem, nagy koromban megjött az eszem, s (orbitális) pályát módosítottam. De még csak csóvát sem tudtam húzni annyira csóró voltam. Potyautasként értem földet egy pókfonálon. Itt tartózkodásom sem volt zökkenőmentes - bevándorló buckalakókkal kerültem egy fedél alá.
Ráadásul csak egyenest tudtam menni, mert kanyart venni sem volt pénzem. Minden nap 40.000 km gyalog, munkába.
Amúgy számoltam a napokat mióta nem voltál. Épp megegyezik egy bebábozódáshoz kellő időszakkal.
Milyenek az új szárnyaid? ;)
Szegény gumiló! Hogy voltál képes ilyesmire? (Ezért tart itt ez az ország... :D)
Nehogy azt hidd, hogy a mélytengeri élet olyan felhőtlen. Óriáskalmárokkal, dühös polipokkal, ragadozó horgászhalakkal, mérgező medúzákkal kell megküzdenem a túlélésért (...és ezek a rohadt kis csigák az algatelepeimet is állandóan lelegelik).
Mások fizetnek azért, hogy annyi UV-A sugárzás érje a bőrüket mint ami nektek ingyen megadatott... És kivételes alkalmakkor, amikor kitör egy vulkán, vagy ipari méretekben égetnek gumiabroncsot valahol, játszhattatok bújócskát is.
Csak érzékeltetni akartam a helyzet súlyosságát. :)
Egyébként odáig fajult a dolog, hogy eladtam kurvának a gumilovat ( http://picrandom.com/images/2w3s7bs.gif ) hogy legalább egy kis szárazkenyérre jusson, mert az aluljáróban zenélés nem jött be. (Igaz, egyszer egy faszi adott 100 Ft-ot, hogy inkább el se kezdjem.)
Szóval ilyen világ van, amióta nem törtél felszínre.
Nektek volt legalább valami a fejetek fölött...Cipősdoboz, fényűző élet bizony :(
(hogy nehogy már egy tó fenekét mondjak) Minekünk még egy talpalatnyi föld sem jutott!
Ott tengődtünk a magaslégkörben, zaj- meg égésanyagszennyezett levegőt szívva, abból is csak a ritkábbat.
Egymásba ért a f.otok?? Szerencsés ember, családban nevelkedett.
Mi árvák ugyan számíthattunk egymásra, de minden kora hajnalban korbáccsal vert ki minket az ágyból az iszákos és kegyetlen igazgató, s késő estig sikálhattuk újra tisztára a légifolyosókat. S ha szerencsés napom volt, és Kelet fele kellett mennem, hamarabb is térhettem nyugovóra. Úgy kb. két percre. De végül már aludni sem hagytak, helyette altatópuskával lőtték belénk a koffein és szerotonin mixet, amitől a pupilláink úgy kitágultak, hogy azt bérbe adták és fotózáshoz használták csillagászok a távcsöveikben.
Már rég leszoktam a levegővételről. Megtanultam bőrön átdiffundáltatni a vízben oldott oxigént. Ti még tüdővel lélegeztek ott fenn? Ámátőrök...
Frissen meszelt ház oldalát is lehet nyalogatni. Igaz, nem túl nagy a tápértéke, de ki a kicsit nem becsüli... Legalább nem leszel kalcium-hiányos. :)
"Akarom mondani a kartondoboz faláról, amiben tizen lakunk úgy, hogy a faszunk egymásba ér."
Too much information. :S :D
Azt elfelejtetted odaírni, hogy levegőt is csak háromhavonta veszel, mert arra se telik. :)
Egyébként arany életed van, megterem a táplálék, csak le kell nyalogatni! És még te panaszkodsz! :D
Nekünk nem adatik meg, hogy oldal szalonnákat akasszunk le a ház oldaláról! Akarom mondani a kartondoboz faláról, amiben tizen lakunk úgy, hogy a faszunk egymásba ér.
Hát jah. Mert nekem meg csak az a sima üveggömböm van a tenger mélyén. Úgy tartom életben magam, hogy az algákat nyalogatom róla. Kartonpapír meg Karácsony. Pfff. Jódolgotokban nem tudjátok, mit csináljatok. :P :)
Nekünk kidobott kartonpapírunk sem volt, egy cipősdodozban laktunk a domb tövében, annak a tetejében csúszkáltunk. :D
(Egyébként az ilyen ad hoc talált segédeszközökkel szerveződő szánkózások tényleg jó mókák voltak, bár mi főként télen csináltuk. Nem is volt gyerek, aki nem csinált ilyet.)
Gyerekkoromban nem igazán láttunk játszóteret.A haverokkal találtunk egy dombot,ahol elszáradt a fű(elég hosszú szálú volt).Nekünk se kellett több,kerestünk kidobott kartonpapírokat és azon ülve csúszkáltunk a füvön egész délután.Qrva jó volt!Nekik ezt dobta a gép.:)