A kérdezősdiről eszembe jutott általános iskolás szórakozásunk, mikor embereket megállítottunk és afelől érdeklődtünk, hogy nem tudják-e merre lakom, mert nem találok haza. :D
Utólag nem olyan vicces, mert belegondolva nem olyan nagy ez a város, hogy ne ismerjék és nézzék hülyének az embert (és szüleit).
Szerintem tahóság egy köszönési formával szívatni az embereket. (mondjuk eleve tahó amerikai)
Ez olyan mintha megköszönnék valamit, válaszolnának, hogy szívesen; de közben én meg befogom a füleimet. Persze, hogy értetlenül néznének...