Agymosott embereknek robot madár. Műszeretet, a szeretet illúziójának fenntartására - ráadásul mindezt "perfectként" feltüntetve -, lassan már csak erre marad idő, az igazi szeretet kiépítésére, fenntartására, gondoskodásra már nem.
Ez valóban szomorú, de remélem, hogy marad is a "hiánypótló termékizék", azaz elfeledett baromságok kategóriában.
Szóval azért annyira nem kell kétségbe esni!
Ray Bradbury novelláiban visszatérő elem a robot - kiskutya. Nem hittem volna (ezt sem!), hogy megvalósul egy primitív madárgép formájában.
De nyilván lesz rá vevő a szappanoperákon, és műanyageledelen nevelkedett agyatlanok, kivált a lakókocsi - parkok népe között.
Ezek a szerencsétlenek soha nem fogják megtudni, milyen az, amikor egy kuty szeretetteli szemekkel a szemedbe néz, amikor egy macs dorombolva dagaszt a fejed tetején, vagy éppen egy papi boldogan csipogva cibálja a fülcimpádat, apró puszikat adva rá...
Mi frászt lehetne hozni a kis mozgásérzékelős papagájjal emberekre mondjuk egy irodában...
Vagy éjjel beállítod riasztónak!
Aki komolyan fog fel egy ilyet, az meg is érdemli. :P Szerintem vicces. Borzalmasan. ;)