Ja nekem is az az érzésem néha, hogy olyanok ezek a fotósok, mint a dögkeselyűk, és szerintem is a "fagyos" tekintetű gyerek a legjobb. Ugyanakkor a természetben is megvan a szerepe a dögkeselyűknek a táplálékláncban, a fotósok esetében ez a szerep a figyelemfelhívás tünci köszcsi pincsiknek, hogy nincs minden rózsaszínbe csomagolva.
A deres szempillájú gyerke a legjobb. Amúgy meg én spec. nem szeretem a sajtófotókat, legalábbis az ilyen összeállításokat, mert a fele mindig csak a nyomor, meg a fájdalom. És ezek a fotósok nem a legjobb emberek, mert nem azért fotózzák le a szart, mert fel akarják hívni a világ figyelmét, mint ahogy a háborús tudosító se azért meg a frontvonalba, mert sajnálja, hogy háború van, hanem mert minél nagyobb a nyomor, a vér és bél, annál nagyobb a szenzáció. Csak az számít a szenzáció, ki tud hányingerkeltőbb képet csinálni. http://25.media.tumblr.com/ac085b2dfacc6015d0b861923c0e2f5b/tumblr_mf35pnSIX31qb6cnho1_1280.jpg ennyit ezekről. Ja és nem azért nem szeretem a gyomorforgató képeket, mert nem bírom a világ baját, tisztában vagyok vele, hogy nem csupa móka a világ. Az indittatását nem szeretem az ilyen képeknek.
A nem háború/éhező gyerek/földrengés/katasztrófa/ráncos öregember témájú képek mondjuk jöhetnek bármilyen mennyiségben.