Lehetne belőle, valóban.
Ja, és elfelejtettem írni, hogy a novella (kb. 1962) címe az "ANYA" volt. És azért jutott eszembe mert pontosan illik a témához: neandervölgyi gyerek, (bér)anya.
Rengeteg morális és egyéb (anyakönyvezés, stb.) probléma merül fel egy ilyen kisérletnél. Az említett műben is csúfolták a gyereket koponyaformája miatt ("Majom!"), noha lehet, hogy nem is lenne olyan buta. Sőt pl. sportban akár csúcsokat is dönthetne, HA! odaengednék.
És így szelidítik meg a tüzet, meg találják fel a kereket és sok más dolgot. ;) Oscar-díjas filmet belőle! :D
Mondjuk ez így lehet időparadoxon lenne... :)
Érdekes sci-fi-t olvastam egy régi-régi Élet és Tudományban. Időgéppel (!) a jelenbe hoztak egy neanderthali kisgyereket. Egy ápolónőt, vagy mifélét, már nem tudom, "beosztottak" melléje. A nő persze megszerette a gyereket, akit iskolába is járattak egy ideig és semmivel se maradt el az átlagtól. Kb. 4 oldalnyi történés s ugyanannyi szemtörlés, és?
A kísérlet sikerült, de már nem lévén szükség a bébire, hivatalosék vissza akarják küldeni a múltba.
Hiába könyörög a nő, hogy talán a horda már el is mehetett arról a helyről, bla-bla, ergo halálra ítélik, hivatalosék nem tágítanak.
Happy end: A nő végül az utólsó pillanatban, kijátszva az őrök éberségét, együtt tűnik el a gyerekkel a múltban.
Érdekesnek mindenképp érdekes lenne, kb bármilyen tudományágon nagyot dobna.
Már csak azon kéne elgondolkozni, hogy vajon mindez a tudás megér-e egy emberéletet, ugyanis a születendő hibrid nem valami mélyálomból ébredő királylány lesz, hanem egy érző, gondolkodó emberi lény, aki valószínűleg nem fogja túl sokáig élvezni azt, hogy szörnyetegként tekintenek rá az emberek, hogy nem mehet úgy el a wc-re, hogy arról ne hallana mindenki, hogy teljesen egyedül van, nincs fajtársa, nincs egy igazi barátja, más, mint a többiek...
Mert a legtöbb ember nem arra fog gondolni szerintem, hogy "nahát milyen csodálatos, visszahoztunk egy ősi emberfajt a halálból és nicsak, teljesen olyan mint mi, mintha csak egy másik kultúra lenne."
Nem azt fogják gondolni, hogy "Höhö ősember, mennyi 2+2, akár egy rohadt földönkívüli is lehetnél, höhö hogy nézel ki."
Ja, és elfelejtettem írni, hogy a novella (kb. 1962) címe az "ANYA" volt. És azért jutott eszembe mert pontosan illik a témához: neandervölgyi gyerek, (bér)anya.
Rengeteg morális és egyéb (anyakönyvezés, stb.) probléma merül fel egy ilyen kisérletnél. Az említett műben is csúfolták a gyereket koponyaformája miatt ("Majom!"), noha lehet, hogy nem is lenne olyan buta. Sőt pl. sportban akár csúcsokat is dönthetne, HA! odaengednék.