A sajtó munkatársainak is bemutatkozott Krumpligombóc, a hat hetes lajhármaki csütörtök délelőtt. Magyarországon egyedül a Szegedi Vadasparkban találkozhatunk ilyen makival: 15 éve nem is született egy sem, az egészséges utód így hatalmas öröm.
Nyilván, az ember megtalálja a módját, hogy a jó dolgokat is a visszájára fordítsa. Ez nem meglepő, de összességében azért még mindig jobb ötlet egy nagy helyre bezárni az állatokat, mint egy ketrecbe.
"Ha majd egyszer választanod kell az életfogy és a halálbüntetés között, egy nagyobb összeget tennék rá, hogy nem az utóbbit választanád."
Ha biztosan tudnám, hogy az életfogy tényleg az, tehát nem 25 év, hanem soha az életben nem szabadulok, akkor azért erősen megfontolnám az alternatívát...de remélhetőleg nem kell majd ilyen döntéseket hoznom.
"Persze, nem teszek semmit ellene, mi a f*szt is tehetnék, csak morgok itt magamban, de érdekelne, hogy van -e még valaki hasonló véleményen..."
Van. (de ezek a makik akkor is megőrjítenek a cukiságukkal, ha kiszedik a fogukat és fogságban mutogatnak róluk videót, ha természetes környezetükben csüngenek a fán...).
"mi a f*szt is tehetnék" én személy szerint azt teszem, hogy minden évben elmegyek állatkertbe, hogy a bevétellel támogassam azokat a csöppségeket, akik kénytelenek egy vitrinben leélni életüket, mert mást nagyon nem tehet az ember. Most mondhatnánk, hogy ha nem lenne rá igény és senki nem menne el akkor nem lenne állatkert, de ez nem így van.
Hogy mi a még nagyobb állatkínzás? Ahová pont ezen okok miatt a büdös életben nem fogom betenni a lábam? Nem vagyok hajlandó támogatni pénzemmel a cirkuszokat. Persze vannak állatok, amik kifejezetten élvezik, hogy feladatot kapnak és tanulhatnak, de ez a legtöbb esetben nem így van. Egyik kedvenc idézetem: "Mindennapjainkban ritkán vesszük észre, hogy ártalmatlannak vélt szórakozásunk is szenvedést okoz az állatoknak... gyerekek, ne járjatok cirkuszba, a cirkusz cseppet sem vicces az állatoknak. A VERÉSSEL és GYÖTRÉSSEL ELÉRT természetellenes mutatványok a gyerekek számára megtévesztő képet festenek az állatvilágról." Az én gyerekem max. csak a tv-ben fog olyat látni, ezerszer inkább viszem el majd őt állatkertbe (ha meg lesz rá pénzem (de annyi úgysem) és nem csak könyvekből akar majd állatokat látni, én leszek a legboldogabb, ha sikerül neki valódi környezetükben megmutogatni az állatokat).
Igehirdetés következik: Emberek, ha tehetitek látogassátok a magyar nemzeti parkokat! :P :)
Sajnos elég sok olyan "természetvédelmi" területről hallani (főleg Afrikában), ahol a korrupció miatt tulajdonképpen luxus vadászat zajlik, talán itt is volt post ilyenről. Ráadásul a túlnépesedés rengeteg természetes területet vesz el ezektől a vadállatoktól (aztán meg csodálkoznak, ha pl. egy indiai faluba betéved egy tigris és rögtön hajtóvadászat indul ellene).
Meggyőzni nem az én dolgom téged. Ha majd egyszer választanod kell az életfogy és a halálbüntetés között, egy nagyobb összeget tennék rá, hogy nem az utóbbit választanád.
Nyilván vannak sokkal rosszabb sorsú állatok is. Elég megnézni az Earthlings c. filmet a témában. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy ebben a szituációban a két rossz közül a kisebbiket választani nem éppen megoldás.
Ott vannak pl. a természetvédelmi parkok, ott is próbálnak ügyelni a kihalófélben vagy legalábbis fogyatkozóban levő állatokra, csak nem mindegy, hogy néhány négyzetméterre, vagy több tucat / többszáz négyzetkilométerre zárod be az állatokat. Ha meg már mindenáron mutogatni kell őket, a szafari is egy egész jó megoldás, mert ott a látogató ember ül be a ketrecbe - ami az autó - és az állatok meg többé-kevésbé békén vannak hagyva, szép magyarosan kifejezve.
Ám az ilyen kis alapterületű állatkertekben, mint amilyenek a városokban, nagyvárosokban vannak szerintem egyszerűen csak állatkínzás folyik.
A céllövöldés tényleg durva, viszont arról már nem feltétlen győztél meg, hogy a tigrisnek élete végéig egy teniszpálya méretű ketrecben tengődni jobb, mintha inkább lepuffantanák, tekintve, hogy ami így kijut neki, az nem igazán nevezhető életnek.
Én azt mondom inkább legyen a vadasparkban az a tigris, mint egy orvvadász célkeresztjében, csak mert vannak olyan idióta balfaszok, akik azt hiszik az impotenciájukat az állat valamelyik testrésze majd gyógyítja. Vagy Kínában egy olyan helyen, amit tegnap linkeltem a céllövöldés post alá, na ez az állatkínzás! www.ize.hu/comments.php?post_id=23421
Szóval én 2 rossz közül inkább a kevésbé rosszat választanám.
Őszinte érdeklődéssel kérdezem: én vagyok az egyetlen akinek az ilyen hírek kapcsán csak az ugrik be, hogy a vadasparkok/állatkertek lényegében mennyiben merítik ki az állatkínzás fogalmát?
Mert ez a lajhármaki tényleg aranyos, viszont pl. pont a szegedi vadasparkban a tigris(ek) egy akkora helyen kénytelen(ek) fel-le mászkálni, mintha én az életemet egy átlagos méretű nappaliban kellene, hogy leéljem. A sas sem hiszem, hogy nagyon boldog a 10x10x10es ketrecében.
Mielőtt nekem estek, nem vagyok az a lépten-nyomon "állatkínzásozó" típus. Szoktam derülni a vicces állatos videókon, ahol macska esik a vízbe vagy egy kutya fejest ugrik a falba. Azon is tudtam röhögni, amikor a szafarin átbicikliző szerencsétlen fazont gyk. letarolja a keresztbe futó szarvas, vagy bármi is volt az, volt itt az izén is...de ezeknek a szegény, "vitriben" életben tartott állatoknak a látványától mindig felmegy bennem a pumpa.
Persze, nem teszek semmit ellene, mi a f*szt is tehetnék, csak morgok itt magamban, de érdekelne, hogy van -e még valaki hasonló véleményen...
Nem erre számítottam. :D