Tipikus... :D De én ezért bírom őket. Rafinált, okos kis pukkancsok. :D Az enyém morog, ha valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné. Ő az ágyról van letiltva, de persze sportot űz belőle, hogy kicselezze az embert, és felugráljon suttyomban (ő is figyeli, hogy meddig figyelem, aztán ha egy pillanatig másra koncentrálok, már fenn is van, csinál pár villámnyolcast, aztán elegánsan leugrik, csak hogy megmutassa, neki nem lehet parancsolgatni - én meg közben csak kapkodom a fejem :D).
Van egy törpenyulam, és ha nem látom nap, mint nap, nem hiszem el, ezek is mennyire sunyik tudnak lenni: az enyém megszállott kukázó, amikor látom, hogy a kuka felé megy, rászólok, és akkor jön az elterelő hadművelet, elkezd vmi teljesen mással foglalkozni, mosakodik, felkap egy kis szénát a földről. Nem nézek oda egy picit, természetesen már félig a kukában van, rászólok, és pucol be vmi rejtekhelyre. És kezdi elölről egy idő után. Néha még dühöngeni is szokott, dobbant párat. Ha visszadobbantasz, mindig rákontráz. Szóval nem az a bűnbánó fajta.
Annyit hozzátennék, hogy nem csak a kutya, macska ilyen. Pl. a nyulak is pontosan tudják, ha olyasmit csinálnak, amit nem lett volna szabad. Sunnyog, lesből figyel, kerüli az embert, csak ne derüljön ki a turpisság (azonnal látszik rajta, hogy rossz fát tett a tűzre...). Ha szidást kap, akkor meg nagy bűnbánóan visszasomfordál a ketrecébe. De miután ő úgy érzi, hogy már "megbeszéltük" a dolgot, boldogan jön, hogy "mostmár akkor kaphatok végre simit meg jutifalit?" xD Nem lehet rájuk haragudni. A lovak, kecskék, disznók is ilyenek, nekik állítólag humorérzékük is van (pl. pontosan tudják, hogy ki tart tőlük, és azt előszeretettel ijesztik meg, aztán szabályosan kiröhögik :D).
Az enyém nagyon megérzi, ha úgy szidom le, hogy igazából nem haragszok akkor csak ásít közben. Viszont amikor már megint kiásta a mulcsot a virágok alól akkor kb mint 1:18 :D
Nálunk is ez a baj.Keveset vagyok vele és rohadtúl elkényeztettem.:)
Szinte látom rajta, mikor haragszom vagy leszidom, hogy röhög rajtam.Kiröhög a p.csába.:)
De tudom, hogy imád és a feleségemmel mi jelentjük neki a falkát és az életet.Ez nagyon jó érzés, annak ellenére, hogy iszonyatosan nagy felelősség.
Aki nem tart(ott) állatot, annak fogalma sincs róla, hogy mit veszített.Csakúgy, mint szülőnek, állattartónak sem alkalmas mindenki.
Én ezért már kisiskolás korban tartanék állatokkal történő foglalkozásokat, kötelező jelleggel.
Iszinyatosan nagy szívük van, bennük soha nem csalódik az ember(főleg a kutyák esetében).Felfoghatatlan a természet és személyiség formáló erejük, képességük.
Néha vagy inkább gyakran, annyira emberien viselkednek, hogy csak éppenhogy nem szólalnak meg.:)
Az én kutyám, mikor rosszat csinál, akkor leül egy sarokba és nem néz rám(gondolom úgy van vele, hogy akkor ő ott sincs :D).Majd kis idő múlva, mikor felmentem bűnei alól, akkor el kezd futkosni, meg nyalogatni örömében, néha szájjal eldobálja a csontját is.:)
RT/TURBO! Van egy nem túl jó hírem.Az én kutyám is néha morog ilyenkor.Kérdeztem szakembert és azt mondta, hogy nincs tisztázva a falkavezér szerepe, nem tisztel eléggé, nem tart a gazditól.Idősebb korban ezt már nehéz helyrehozni, de fiatalon még tanítható, nevelhető.
Enyém kicsit konokabb,vár,ha látja hogy most tényleg "haragszunk" rá,akkor kb. 2-3 óra múlva jön az esedezőért..
1x volt 2 éves korában,hogy nagyon rosszat csinált (esküszöm már nem tudom mit) és nagy nehezen lehetett csak megvigasztalni,de úgy hüppögött mint egy kisgyerek.....komolyan,olyan látvány, érzés volt,hogy majdnem én is elkönnyeztem.
Kb. onnantól kezelem abszolút másként a kutyákat...meg általában minden élőlényt..
Hatalmas lelkük van!
Ezt úgy is csak az érti,aki tart kutyát....(jó, a macska is belefér).
Uff.
Az enyém mikor leszidást kap, szomorú arccal bámul, majd úgy nyalizik bocsánatért, hogy hanyatt vágja magát és addig vergődik az ember lába előtt, míg egy hatalmas hason dörömböléssel és "jól van te kis hülye" felkiáltással jelezve nem kap felmentést a "bűnei" alól. Nem lehet haragudni rá :)
Ez kurva jó!
Kortól,nemtől,fajtától függetlenül mindegyiken látszik hogy nagyon jó nevelésben részesültek!!
Nem úgy mint a macskával játszó kisköcsög pár nappal ezelőtti posztban...
Sajnos v. nem sajnos,enyém nem ilyen....ha mutatom neki mit nem kellett volna,ő is meghunnyázkodik kissé,de majdnem mindig morog is mellé...