Szabályokra azért szükség van, hiszen a szabályok megértetése is része a nevelésnek, nem csak maga a tananyag átadása. Ettől függetlenül igaz, hogy a megfelelő motiválás sokkal többre vezet, mint a motiváció nélkül való próbálkozás.
A tanárom engem azzal vett rá hogy menjek műszaki rajzra, hogy első kérdés után : Ki akar menni műszaki rajzversenyre, feltette a kérdést, hogy ki akar 3 napot hiányozni, és ingyen más városba látogatni. Jelentkeztem, és országos 3. szabadkézi, országos 7. CAD és programozás. A hiányzás miatt jelentkeztem hogy legalább nem kell a suliban lenni, és még utazhatok is.
Nincs a gyerekekkel gond, csak arra kell rájönni, hogy miképp lehet hatni rájuk. Ha ez megvan nem is kell eröltetni. A töri tanárom pl úgy mesélte a történelmi csatákat, eseményeket, hogy folyamatosan csak őt tudtam figyelni annyira érdekes volt.
Kevés tényleg jó tanár van. Azokat meg sokan az oktatási ranglétrán nem szeretik, mert úgymond nem követik a szabályokat.....
Most az a fontos hogy a gyerek tanuljon, vagy hogy minden a szabályok szerint van, és szelektáljuk ki aki nem birka?
Ötletes, amit néhány tanár kitalált. Azok talán tudnak is tanítani.
Viszont szánalom, hogy sok tanár csak az osztályzattal tudja a gyerekeket rávenni arra, hogy a kölykök figyeljenek az órán. Ez elég sokat elmond arról, hogy milyen képességekkel is rendelkezik a tanár. (Bár ez csak részben az ő hibája. Elég sok gyerek van manapság, aki viselkedészavaros - valóban nehéz olyanokkal bánni, akiket a szüleik egyáltalán nem neveltek. ... És ezek lesznek a jövő generációi. Viselkedészavaros, problémás gyerekek hada, nevelésre képtelen szülői háttérrel, béka segge alatt lévő oktatási körülményekkel. Magyarország, én így szeretlek! :) )