2. kritikában:
"Például, hogy egy zene akkor értékes, ha tele van verve hangokkal. Biztos vagyok benne, hogy az ilyen jellegű filmek tehetnek arról, hogy a Dream Theaternek még mindig annyi rajongója van."
Pándi Balázsról még soha nem hallottam, gondolom valami elborult jazzdobos, aki valamit hallott egyszer a DT-ről. A DT-nek pont azóta van egyre több rajongója, mióta egyszerűsödött a zenéjük, és noha az újabb lemezeiken tényleg sok a kiszámítható, céltalan szóló és kavarás, a régi albumaikon minden egyes hangnak megvolt a szerepe, és sosem volt annyira öncélú hangszermaszturbálás, mint egy unalmas jazz vagy fusion album.
"Például, hogy egy zene akkor értékes, ha tele van verve hangokkal. Biztos vagyok benne, hogy az ilyen jellegű filmek tehetnek arról, hogy a Dream Theaternek még mindig annyi rajongója van."
Pándi Balázsról még soha nem hallottam, gondolom valami elborult jazzdobos, aki valamit hallott egyszer a DT-ről. A DT-nek pont azóta van egyre több rajongója, mióta egyszerűsödött a zenéjük, és noha az újabb lemezeiken tényleg sok a kiszámítható, céltalan szóló és kavarás, a régi albumaikon minden egyes hangnak megvolt a szerepe, és sosem volt annyira öncélú hangszermaszturbálás, mint egy unalmas jazz vagy fusion album.