Nekem van egy olyan érzésem, hogy azért kedveljük a horrort, mert tudjuk, hogy be van zárva az ajtónk, senki se bánthat, s hogy ez csupán egy film és nekünk nincs mitől félnünk, viszont kíváncsiak vagyunk, ki és hogyan nyiffan ki?
A lelkünk mélyén, valahol ott van a vadász ösztön, esteleg még a bosszú vágy is.
Azért van, ütöm-üti sport: hogy nézd és örülj. Miért? Hogy fogadj, s ha nem nyernél, legalább annak,
Hogy nem Téged vertek agyon.
Talán mert az is egy prank video? :D
A katona, amikor meglátja a "betőrő" arcát, elengedi és azt mondja, dude, tehát valószínűleg ismerik egymást. Ha pedig ismerik egymást nem elképzelhetetlen, hogy átjárnak egymáshoz és volt alkalom elhelyezni egy kamerát, ami oda nézett, ahová a bejutást tervezték. És szerintem az sem elképzelhetetlen, hogy az ember egy ismerősét akarja megviccelni.
Az igazi horrort az élet "termeli". Mesélték, ipari iskolások viccből egyik társuk fenekébe dugták a sűrített levegő csövét.
Szét robbantak a belei. Jó dolog a hülyéskedés, de tudni kell, hol a határ.