Ha akarná minden további nélkük. De nem akarták. Minden disznovágáson ennek ellenére aktivan résztvettek. saját nevelésüek voltak az áldozatok.
Sőt volt egy kedvencünk amit nagyon sajnáltunk, de midanyian derekasan helyt álltunk.A sertést és egyéb haszonálatot azért neveli az ember álltalában ,hogy táplálékul szolgáljon.
A vidéki életformához, ahol még van állattartás, ott nyilván hozzátartozik a gyerek életéhez, hogy jelen van ilyen eseményeknél, és látja hogyan történnek a dolgok. Ennek ellenére továbbra is tartom, hogy kés (pláne visító malaccal a végén), villa, olló gyerek kezébe nem való. A te esetedben sem te voltál az, aki gyerekként leölted a jószágot. Én egyébként még a disznóvágásnál való részvételt sem bírtam gyerekként, jól emlékszem, hogy óvodás koromban sokként ért a visító malac látványa, és ettől kezdve, ha jött egy disznóvágás, én önkényesen átvitettem magam másik nagyszüleimhez. Ezt a felfogásom szerencsére mára sikerült levetkőznöm, de lehet mások meg pont fordítva működnek.
Nyilván szitutól függ a válasz. Ha száz éve falun élnék, megengedném naná, mert meg kell tanulnia. Ha most falun élnék, akkor inkább azt nem engedném, hogy szúrják a malacot, vagy hogy pózoljanak vele, meg napszemcsit tegyenek a fejére. Mivel városi gyerek vagyok, ezért nem engedném meg, mert nem abban a környezetben vagyok. Pusztán tapasztalatszerzésként nem engedném meg, mint ahogy azt se, hogy vadásszon. Megnézetni, megnézetném, hogy lássa, hogy kerül a husi az asztalra, de öljön állatot, ha nagy lesz. Ja, ha önellátó hippi lennék, akkor is megengedném.
Emlékszem amikor én voltam gyerek. Nagyi mondta hogy menjek vele, megmutatta melyik tyúkot/kacsát kell megfogni, kergettem, elkaptam, utána nagyanyám elvágta a torkát én meg tartottam a tálkát a vérnek. Megvolt a vasárnapi ebédnek való. Ennyi a sztori.
Ha ezért megutálja a szüleit akkor ott agyilag elég nagy probléma van a gyerekkel.
Azoktól kérdezem, akik azt írták megengednék, hogy mi van akkor, ha a gyerek felnő, mégis teljesen más értékrend alakul ki benne, és utálni fogja a szüleit, amiért anno kiskorában ilyenre biztatták őt? Bár gondolom kicsi arra a valószínűség, hogy egy ilyen környezetben más legyen a felfogása.
Így már más, csak az előző hozzászólásodból úgy tűnt, mintha legalább azt mondanád, hogy "ha dolgozol, minden adott lesz ahhoz, hogy ne kelljen lopnod". Mintha a húsevés amúgy elítélendő dolog lenne.
ez nem "kell kérdés" kérdése. Szimpla egyéni választásé. Nekem nincs semmi problémám a predán táplálkozókkal.
Az én álláspontom, hogy számomra egyáltalán nincs hátránnyal az, hogy nem fogyasztok húst. Inkább előnyöket tudnék sorolni. Persze, ez is sajátos. Azért mert valaki vega még nem biztos, hogy egészségesebben táplálkozik, mint egy húsevő.
Nem árt a nyitottság és a tájékozódás igénye, ha valaki el akarja hagyni a húsfogyasztást. Persze, ahhoz, hogy minden harmóniában maradjon nem árt, ha van hozzá pénztárca is (de azt is megjegyezném, hogy kisebb költségvetésből is lehet jól élni ezt az életvitelt).
Amiért én nem fogyasztok húst alapvetően (mert van hogy eszem húst, pl éttermekben társasággal, ha nincs vega tétel, vagy bárhol máshol, ahol társaságban vagyok és nincs külön valami húsmentes):
- jobb közérzet
- megfelelően gyors emésztés, problémamentes ürítés
- gyorsabb tápanyag-felszívódás
- mozgás mellett gyorsabb regeneráció
másodlagosan:
- nem támogatom a nyugati fogyasztóipar mészárszékét
- jobb lelkiismeret az "agressziómentes" létezés fényében
Természetesen, ha gyermekem lesz, nem lesznek "muszájok", se "kell"-ek. Nyilván az alapvető értékrend a húsmentesség lesz, de ez nem zárja ki a gyermek szabad akaratát és választását, mint ahogy azt sem, hogy mértékletesen fogyasszon akár húst is gyerekévei alatt. Aztán, hogy mit kezd az addig hozottakkal, az saját maga választása lesz.
Cikkhez visszatérve. Persze, ez a valóság része és kár ezt strucc politikaként kezelni. Viszont, ha a gyermek egy ilyen mészárláskor a felnőttek dicsőítő támogatásában részesül, az feltehetően erősen befolyásolja a gyermek ítélőképességét és világnézeti normáit (és nem feltétlenül helyes irányba). Én személy szerint elvinném a gyermekem egy disznóvágásra, mint független megfigyelő, és hagynám hogy külső megfigyelőként fogalmazódjon meg benne a saját gondolata a látottakkal kapcsolatban.
én inkább a kertbe vinném ki és termesztésre tanítanám. Na meg arra, hogy ebben a csodálatos 21.században minden adott ahhoz, hogy ne kelljen húst enni. Különösen akkor, ha van hozzá anyagi háttér.
Az meg már egy másik lecke, hogy legyen sikeres ember. :))
Sőt volt egy kedvencünk amit nagyon sajnáltunk, de midanyian derekasan helyt álltunk.A sertést és egyéb haszonálatot azért neveli az ember álltalában ,hogy táplálékul szolgáljon.