Réges-régen az iskolával elmentünk Bükkszentkeresztre kirándulni egy olyan helyre, ahol a házak között szabadon mászkáltak mindenféle vadálatok. Szürkemarha, amerikaibölény, páva, fácán, stb... Bementünk az egyik közösségi házba pingpongozni. Elvoltunk egy jódarabig, aztán kitaláltuk, hogy menni kéne már. Cimborám kinyitja az ajtót, és a közel 1 tonnás amerikabölény ott állt velünk szemben lejatott fejjel.... Hát mit mondjak... A sz@r is belénk fagyott...
Mi pont így jártunk, csak kisebb kiadásban. Néztük hétvégi házban filmet, háttal a nagy ablaknak. kint vaksötét, ember nem sok annyi se a környéken. Egyik barátom hátrafordul és azt mondja, mintha valami megmozdult volna, á csak egy árnyék. 1 perc múlva hátranéz és Úristen!-felkiáltással felugrott, mi meg ettől megrémülve eldőltün a kempingszékekkel együtt. Csak egy macska volt...