B.B.King nagymester! De abban a szituban éppen talán a gitárember volt a kisebb menő, bár ez nézőpont kérdése. Zerkula nem roma, csángó magyar ember, és bár a látása igen rossz most már, de reméljük, még jó ideig nyomja a "hángérien blúzt". (Bár Bródyt nem igazán csípem, de ezt a helytálló fogalmat tőle loptam.)
Hú, ez a májszpész még kissé külön világ nekem, csúnyán el fog kapni egyszer, azt sejtem. Csak most néztem meg a linket, és megint ezt állapítottam meg.
Pl. ez a Katan-féle áthallás nekem annyira nem mindennaphallgatom, de elismerésem, mert igényes és jó. Én inkább az amolyan rokkos feldolg-okat ismerem, de volt már pl. h menő DJ-t "kaptam rajta" hazai ihletésen. Nagyon tudom javasolni még bevállalósabbaknak az Ökrös: A kor falára albumot is, a másik irányból.
Na, még mielőtt nagyon elkap az okoskodás, inkább újra meghallgatom a Yoshida fivéreket. :DDD
Minél többet lesem, annál jobb! Nagyon bejövősek!
És még kicsit hazulról+a poszthoz: pont a zene az, ahol minden úgy néz ki átjárható, és legtöbb esetben korrekt és szép. Zerkula János csángó prímást odaültették valami multikulti feszten egy amcsi bluesgitáros mellé, és úgy játszottak együtt, hogy még. Mint akik együtt nőttek fel, egyforma dolgokat éltek meg, mindenről ugyanúgy gondolkodnak. Pedig egyik se ért a másik nyelvéből egy szót se. A közönség meg mégis eldobta magát azon az estén.
Tanulság: mindenki tanuljon vmi hangszeren zenélni, mert az bizony jó.
ez tetszik,bar mondjuk nekem a legtobb japan dolog tetszik...na jo nem a sok japcsize kozul,mert elismerem sok beteg dolog van:) de a japan kultura az vagany..:))
nemzeti zenével (szándékosan nem rock-ot írtam) kacsolatban meg az a véleményem, hogy nagyon kevés helyen hallhatunk ilyen zenéket típusú minőségi zenét ami lehet akár rock, pop vay akár népdal. Neme trendi iylen halgatni ma pedig jobbnál jobb együttesek és előadóművészek vannak.
Nekem erről a zene őszinte szeretete és alázattal kezelése jut eszembe nem pedig a politika. Azzal van gond akinek nap mint nap mindenről ez jár a fejében.
Hungarista, neonáci, hazafi. Három különböző kategória melyet azok is összemosnak akik valamelyikbe tartoznak.
Akárcsak az Apocaliptyca, ők is találtak egy sajátos utat, mely a rockzenéhez vezet el. Nálunk ezt a vonalat a Ghymes lemezei és a Republic népzenei albuma tökéletesen lefedi, kár, hogy nincs ez utóbbiból több.
A nemzeti rock pedig inkább témájában közelít a dologhoz, saját véleményem szerint hazafi módon.
Csak a nemzeti rocknak nem minden esetben van köze egy adott ország kultúrájához. Nekem nincs bajom a nemzeti rockal, csupán a neonácikat utálom. Szerintem nyisd ki kicsit jobban a szemed, és ne ferdeszeműzz egyből.
Van nálunk nagyon is élő nemzeti zene, csak nagyon rétegként kezelve. Értsd: MI kezeljük rétegként. Eltekered a rádiót, ha épp vki népdalt énekel, pláne ha egy banda meg mondjuk bonchidait húz, mert ezek "unalmasak, régiek,stb."
Pedig tetszik, nem tetszik, a magyar zene ez. És nagyon bele is lehet szeretni. Hazáról énekelni akármilyen stílusban lehet, sokan jól is csinálják, de ettől még nem ez lesz a nemzeti zenénk. Valsz Japánban is van mindkétféle dolog. Mint ahogyan a magyar zenét is rengetegen keverik sokféle stílussal, hangszerrel. És még milyen jók is vannak köztük!
Nincs bajom a nemzeti rock-kal, de kérlek ne keverd össze a tradícionális és modern zene vegyítését azzal, ha egy totálisan nyugati hangzáshoz nemzeti érzületű szövegeket dalolásznak. Majd akkor kelj ki magadból, ha valaki egy citera, köcsögduda, meg citera trió hallgatása miatt fasisztázz le.