Nemcsik Zsolt az athéni olimpia kardvívó döntőjében ritkán látható önuralommal tűrte, hogy a nem kicsit vitatott helyzetnél a zsűri a hangos olasz reklamáció (és emellett nem kis "diplomáciai" háttérmunka...) után az aranyérmet Aldo Montanónak ítéli. Pekingben egy kínai versenyző győzte le szintúgy vitatott helyzetek során, és az élete során addig mindig úriemberként viselkedő vívó üvöltözve reklamált - hiába.
Blogjában őszintén ír az olimpia megnyitójakor elhunyt edzőjéről,
Gerevich Györgyről, a
legendás vívó édesapa fiáról, és az ő elvesztése miatt kialakult zavart lelkiállapotáról.
Olimpiai aranyak ide vagy oda: személyisége, eredményei és példaadó életmódja okán Nemcsik Zsolt méltó utódja a magyar kardvívás neves személyiségeinek.
