Best of Izé

A férgek, akik disco zombikká változtatják a csigákat

Vajon mennyire voltak veszélyesek a középkorban a csigák?

Pengetős meztelen csigák ;)

Kiváncsigák egy „francia” konyhában ;)

Snail Bob 8 

Snail Bob 7
Snail Bob 6
Snail Bob 5
Snail Bob 4
Snail Bob 3
Snail Bob 2
Snail Bob

Aztán csak körültekintően azokkal a baglyokkal... (meg fagyival, gilisztákkal, meztelen csigákkal, buszmegállókkal...)

Mai időmilliomosunk: egy 58 éves, kínai férfi, Xiao Lingsang csigákkal és kagylókkal rakta ki a házát

EXOIDS  

A világvégét csak a csigák és a robotok élték túl. A csigák intelligensé váltak, a robotok pedig agresszívvé.

EXOIDS  

A világvégét csak a csigák és a robotok élték túl. A csigák intelligensé váltak, a robotok pedig agresszívvé.

Óriás csigák lepték el Floridát

Remélem a jobbnál jobb filmjeiről ismert The Asylum leforgat valami jó kis horrort a témában... ;))

Moeraki teknőskövei, melyek a Koekohe-tenger partján sorakoznak Új-Zélandon. A hatalmas, lekerekített Moeraki-sziklák eredete az őstengerekhez köthető, kialakulásuk folyamata pedig az igazgyöngyökéhez hasonló. A nagyobb példányok akár több tonnát is nyomhatnak, szélességüket tekintve pedig a három méteres darabok sem ritkák.

A sziklák további különlegességét adja a teknősbékapáncélra emlékeztető mintázat, illetve az, hogy belsejükben kihalt hüllők maradványait, tengeri csigákat és teknőscsontvázakat találtak a tudósok.

Zombik márpedig léteznek...

...legalábbis az állatvilágban, ahol nem ritka hogy az élősködők teljesen átveszik gazdájuk fölött az irányítást, a szó szoros értelmében élőhalottakká változtatva azokat. És hogy miért jó ez nekik? A parazita célja ezzel legtöbbször vagy az, hogy a kiszolgáltatott gazdát felhasználja utódai túlélésének maximalizálásában (pl. azok zombi-testőreként vagy dajkájaként), vagy hogy a gazda viselkedését olyan irányban befolyásolja, hogy azt könnyebben találhassa meg és fogyaszthassa el a soron következő, ún. végleges gazda, amiben aztán a parazita kifejlődhet és ivaréretté válhat. Az alábbiakban erről láthattok egy remek kis összeállítást (bungle ajánlásával ;) ), kezdve a hangya-agyevő púposlegyektől, a csótányok menekülési reflexét kikapcsoló Ampulex-darazsakon és a hím tarisznyarákokból „transzvesztitát” csináló kacslábú rákokon át a személyes kedvencemig, a Leucochloridium paradoxum nevű laposféregig, amelynek lárvái csigák tapogatójában telepszenek meg, és színes, húsos, pulzáló kis „szarvacskákká” változtatják azokat, így tévén kívánatossá a csigákat a madarak számára, amelyek beleiben aztán a lárvák felcseperedhetnek.

Pizzás csigakenyér - ütős!

Új világrekord! Hát nem fantasztikus? ;)

A csigafestő maffia áldozatai ;)

Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.

Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a  matematikusok is próbálják  megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."

Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...


Forrás: wikipédia

- Amelyik hónap vasárnappal kezdődik, abban van egy péntek tizenharmadika is.
- Egy felhő 400 tonnánál is nehezebb lehet.
- A meztelen csigáknak 3000 foguk és 4 orruk van.
- A cápák előbb éltek a Földön, mint a fák.
- Az Uránuszon 21 évig tart a tél.

Frissítsd mindig az oldalt és új érdekességeket dob ki!