Fibonacci Zoetrope Sculptures
2021
1
0
Izé
A TOOL együttes "Do-it-yourself" száma a 10.000 Days albumról: ha a 10.000 Days szám lejátszása közben lejátszuk a Viginti Tres és Wings for Marie számot ilyen sorrendben, akkor a 3 szám egymással szinkronban kiegészíti egymást, erről az együttes sose szólt egy szót se, viszont a számok eléggé úgy tűnik szándékosan lettek így megírva.
De ha ez nem lenne elég: egy elvetemült fan rájött, hogy a fibonacci sorozattal átrendezhetőek a Lateralus album számai egy új albummá kicsit új albumélménnyel és új mondanivalóval: Holy Gift és itt a magyarázat.
De ha ez nem lenne elég: egy elvetemült fan rájött, hogy a fibonacci sorozattal átrendezhetőek a Lateralus album számai egy új albummá kicsit új albumélménnyel és új mondanivalóval: Holy Gift és itt a magyarázat.
578
1
1
Zene Izé
Gazdiablo:
Respect...
Megjelent a budapesti The Fibonacci Project bemutatkozó EP-je. Ingyen letölthető a honlapjukról
452
0
0
Zene Izé
A természet számokban.
9720
11
21
Izé
Tooni:
http://goldennumber.net/face.htm
Még több izé...
Lawrence:
Nekem nem kellett várnom csak 20 percet.. és lejött tök hamar mind az 5. Jelszót is tudom. Ha k [...]
Tooni:
Próbáld ki, nálam bevált:
http://tricks-collections.com/rapidshare-downloader-download-rapidshar [...]
Mind a 21 komment
Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.
Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a matematikusok is próbálják megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."
Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...
Forrás: wikipédia
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.
Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a matematikusok is próbálják megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."
Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...
Forrás: wikipédia
690
2
0
Tech Izé