Best of Izé

Akiknek a katasztrófa sem szent

Hogyan lesz egy holokausztot túlélő 96 éves nagyiból egy death metál banda énekese?

A banda egyébként 2015-ben az Eurovíziós Dalfesztiválon is szerepelt.

Az oroszok holokauszt jégtánc performansza sokaknál kicsapta a biztosítékot

Újratárgyalják a MÁV holokauszt-perét 

Korábbi postok

Kötelező holokausztoktatás: nem hagyják magukat a Pázmány hallgatói 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jövő évtől kötelező alapozótárgyként bevezetik „A holokauszt és emlékezete” nevű órát, tehát ennek elvégzése nélkül diplomát sem lehetne szerezni.

(Egészen őszintén csodálkozom, hogy még nem indult rá senki erre a dologra)

Nemes Jeles László  filmje egy nagyon komoly díjat nyert a Cannes-i filmfesztiválon, és azt gondolom mindenki büszke lehet rá.

(Szubjektív: Különösebben engem nem lep meg, hogy egy holokauszttal foglalkozó film a nyugat-európai fesztiválokon sikerrel szerepel, viszont a mérleg másik serpenyőjében ott pihen Natalie Portman nem igazán jól sikerült filmje a zsidó állam, Izrael megszületéséről, ami máris azt mutatja, hogy azért valamennyire érteni is kell a filmszakmához, és gondolom, hogy nem csupán ez a két film jelentette idén a (durván szubjektív leszek:) túlreprezentáltságot, tehát volt valszeg volt milyen mezőnyt „legyűrni„)

Ja. A filmet (még!) nem láttam., viszont máris ajánlom látatlanban. Tökmindegy én mit gondolok, más mit gondol, egy olyan fiatal rendező filmjéről van szó, aki büszkeségemre végre (pont ebben a linkben „láthassátok„) kulturált, művelt, nyelveket beszél, egy olyan főszereplőt lelt, aki külön „megérne egy misét” (hú de értelmezhetetlen képekkel élek má'), abszolút értelemben lehet büszkének lenni rá és  munkatársaira.

Hát ennyi. Egy jó film, az nem mindig attól jó film, hogy kényelmes és könnyű, hanem attól jó, hogy jó. Meg fogom nézni és majd eldöntöm csak magamnak én is. :-)

Felvonultak a Roma Büszkeség Napján 

A követelésük, hogy kerüljön be a Nemzeti alaptantervbe a roma kultúra és a roma holokauszt is.

A legnagyobb holokauszt 

A civilizált Amerikát barbár európaiak fedezték fel. Az indiánok gyönyörű, tiszta városokban éltek, mezőgazdaságuk és kereskedelmük virágzott. Nagy hangsúlyt fektettek a személyes higiéniára és kultúrára. A mosdatlan, barbár telepeseket csak az arany érdekelte. A világ legnagyobb népirtása következett, és a bennszülöttek jogaikat Amerika ma sem védi. De hamarosan változás jön.

1,3 milliárdot kapnak a holokauszt-túlélők 

A kormány megállapodott a magyar származású, de külföldön élő holokauszt-túlélők kárpótlásáról a zsidó érdekvédelmi szervezetekkel. Három napon belül 1,3 milliárd forintnak megfelelő összeget utalnak ki nekik.

Üzenet Puzsér Róbertnek (Barna Barnabástól, aki szerepelt már itt) 

„Amikor a holokauszt elkezdted így emlegetni.”

Zsidó kárpótlási pénzeket követel vissza a kormány

Magyarország 21 millió dollárt vállalt. A kormány nem látja, hova ment a pénz...

Újabb holokausztpert indítottak a MÁV ellen - a kereset szerint a magyar állam, illetve a vasúti társaság elkobozta a zsidók vagyonát.

Hogy állnak most anyagilag a törökök? Nem perelünk azért a "néhány" évért? ;)

Beperelték a MÁV-ot a zsidók deportálása miatt.

A bunyevácok szeretnének önálló, törvényben elismert kisebbséggé válni. A bunyevác öntudat legfőbb hazai képviselője: Muity Mijo.
+ Bunyevác holokauszt
+ Bunyevác fórumok

A csíkos pizsamás fiú (The Boy in the Striped Pyjamas)
Trailer
Port

"A film - csakúgy, mint az alapjául szolgáló könyv - újszerű, szokatlan szemszögből mutatja be a holokauszt borzalmát, hisz egy gyermek, ráadásul egy német gyermek szemével láttatja a történetet" - mondta el Mark Herman. "A két főszereplő ártatlansága, gyermeki naivitása az, ami igazán érdekessé teszi a filmet" - tette hozzá.

Most akkor volt holokauszt vagy nem? Richard Williamson katolikus püspök állítása szerint nem voltak gázkamrák:

"Fred Leuchter szakértője volt a gázkamráknak.. Három gázkamrát tervezett az Egyesült Államok 50 államából háromnak, kivégzések céljából. Tehát tudta, miről van szó, és ő megvizsgálta a feltételezett Birkaneu-Auschwitzi gázkamrák maradványait az 1980-as években. A határozott véleménye az volt, hogy kizárt, hogy ezek az építmények valaha is emberek tömeges elgázosítására szolgáltak volna. Mert tudja a ciángáz nagyon veszélyes. Tegyük föl, hogy háromszáz embert elgázosítunk, akik egy kamrába vannak zsúfolva, s ruhát viselnek, már ha föltesszük, hogy ruhát viselnek; nagyon veszélyes kihúzni a holttesteket; akár egyetlen leheletnyi, mondjuk ruha alatt megrekedt mérges gáz megölheti az illetőt. Ahhoz, hogy be tudjunk jutni a kamrába, el kell távolítani a gázt a kamrából. Ehhez egy magas kéményre van szükség, ugyanis ha a kémény alacsony, a gáz visszaereszkedik az épület körül állókra és megöli őket. Elfelejtettem, milyen magasnak kell lennie, de ha volt ilyen, a kéménynek a nap jelentős részében hosszú árnyékot kellett volna vetnie, ám a szövetséges légi-felvételeken sosem lehetett látni ilyen árnyékot, sem kéményt. Ami Fred Leuchter számára a bizonyosságot adta, az a gázkamrák fölépítése. Megnézte az ajtókat, melyeknek tökéletesen légzáró képességűnek kell lenniük, különben a gáz kiszabadult volna, és megölte volna a kint lévőket. Az ajtók, amiket Auschwitzban mutogatnak a turistáknak, azok a legkisebb mértékben sem légmentesen zárhatóak."