Best of Izé

Gyönyörű színek a természetben

Okos dizájnöteletek a természetben

Furcsa dolgok a természetben

Nelson, a kopasz sündisznó

Egy ritka genetikai betegségnek köszönhetően tüskék nélkül született. A természetben pillanatok alatt vége lenne, tekintve, hogy nem tud védekezni. Imádja ha simogatják, és az olajos masszázst is, amit rendszeresen kap, bízva benne hátha beindítja a tüskék növését.

Hordozható vízturbina túrázóknak

Nehogy már pont azért ne tudja majd a természetben szelfit lőni, mert lemerült a telefonod.

Szexszel is fizethetnek a tanulóvezetők Hollandiában 

Mint a viccben:
- Na, meghúztak? - kérdi a férj a vizsgáról hazatérő feleségét.
- Kétszer is, de megvan a jogsi!

LumiLor 

„A fejlesztés kidolgozásához a természetben megtalálható biolumineszcencia adta az alapkoncepciót. Erről a jelenségről akkor beszélünk, ha valamely élő organizmusban kémiai reakció fény (foton) kibocsátásával jár. Első körben bizonyára mindenkinek a mélytengeri élőlények, medúzák, neonhalak (vagy éppen az Avatar élővilága) jut eszébe, de legismertebb példának ott van a szentjánosbogár, amit bizonyára mindenki látott már.

A Darkside Scientific által kidolgozott LumiLor lakk teljesen hasonló elven működik: a bevonatot gyenge elektromos árammal stimulálva ugyanolyan foszforeszkáló fényhatás érhető el, mint az élőlényeknél tapasztaltak. A katalizátor itt azonban nem élő anyag által létrehozott kémiai reakció, így a jelenség neve is más, mégpedig az elektrolumineszcencia.”

A természet lágy ölén ;)

Star Wars a természetben

Star Wars a természetben

Egy franciaországi hotel a természetben elhelyezett, különleges buborék szobákkal várja pihenni vágyó vendégeit.

Ezen a tanulmányon keresztül megfigyelhetjük, hogyan manőverezik egy vándorsólyom a természetben.

A "Top 10 tökéletesen alkalmatlan módszer a házunkat ellepő tűzhangyák likvidálására” c. videósorozatunk első részét láthatjátok: A vízbe fojtás. :)

További képeket és videókat a kísérletről itt láthattok.
A tűzhangyák egyébként a természetben is jól tudják kamatoztatni kutikulájuk víztaszító képességét, és képesek élő tutajt létrehozni, így költöztetvén át kolóniáikat egyik partról a másikra.
Egy másik hangyafaj, a Polyrhachis sokolova, amely Ausztrália mangrove mocsaraiban él, szintén egészen jól alkalmazkodott a vizes közeghez, és nem csak a víz felszínén képes szaladni, de adott esetben még tempózgatni is képes a vízben. Kísérletek tanúsága szerint a Polyrhachis dolgozók még a több órás víz alá való elmerítést is egészen jól elviselik.

Iroda a természetben (Madrid)

Iroda a természetben (Madrid)

Katalinka szállj el...!

"Egy új katicafaj jelent meg hazánkban, mely veszélybe sodorhatja a nálunk élő katicafajokat, többek között a hétpettyes katicát is. Az ázsiai harlekinkaticát biológiai védekezés céljából hozták be Európába, de sikeresen megtelepedett a természetben, és rohamosan terjed az egész kontinensen. Komoly károkat is okozhat, például tönkreteheti a mustot, és tömegesen telepedhet be lakásokba."

"Pusztítsa el, és adja fel postán" (forrás: Origo)

Tükörképek a természetben

Tükörképek a természetben

Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.

Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a  matematikusok is próbálják  megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."

Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...


Forrás: wikipédia

Hirdetés

Tippi 1990-ben született Namíbiában, szülei, Sylvie és Alain - mindketten franciák és mindketten fotográfusok -, régóta az állatok fényképezésének szentelték minden idejüket. A családnak jó ideig nem volt állandó otthona: a szabad természetben éltek, és hol itt, hol ott ütöttek tanyát Namíbia és Botswana hatalmas természetvédelmi területein. Tippi a civilizációtól távol nőtt fel, kicsi korától mindenféle állatok vették körül, ezért egyáltalán nem félt a vadállatoktól. Nagyszerűen szót tudott érteni velük, nem csoda hát, hogy végül Abu, az elefánt lett a legjobb barátja, de játszótársául szegődött többek között Jimbeam, a párduc és Leon, a kaméleon is nem beszélve a kígyókról, gazellákról, zebrákról, és a többiekről.

Transformer a természetben ;)