ajánlom figyelmedbe Torrente del Bosque: Kínzások és kivégzések története c. könyvét, amiben esik szó arról hogy volt egy ilyen módszer hogy az illetőt nem hagyták elaludni elég egyszerű módszerekkel, mindig volt aki felügyelt rá, váltották egymást gondolom, és ott volt a vödör jeges víz, és fickókám ha elaludt, kapta a képébe. régen olvastam lehet nem pont így volt, de ott van a könyvben :)
Mint írtam, én is 11 napról tudok, ami eddig a maximum volt alvás nélkül (anélkül, hogy belehalt volna az illető). Viszont ezek önkéntes kísérletek eredményei, amik általában orvosi felügyelettel zajlanak (hozzáértő külső segítség nélkül nem is lehet néhány napnál tovább fenntartani az ébrenlétet). Tehát nyilván leállítják őket, mielőtt bárki is belehalna. Technikailag nem lett volna akadálya annak sem, hogy a hivatalos megfigyelést, amiről én írtam, 11 nap után is folytassák, de addigra már olyan komoly következményei voltak a dolognak, hogy az alany érdekében nem vállalták tovább a procedúrát a kísérletvezetők.
Nagyon mélyreható változásokat tud okozni az alváshiány, és nem tartom valószínűtlennek, hogy tényleg bele lehet halni. Ahogy bármely szerv túlerőltetése okozhatja a szerv működésének teljes leállását, úgy az agyról is simán elképzelhető, hogy felmondja a szolgálatot, ha huzamosabb ideig nem tud pihenni. (Mint írtam, ez nem túl életszerű eset, hiszen magadtól előbb fogsz elájulni és elaludni, mint hogy belehalj az alváshiányba, de mesterségesen szerintem előállítható ez az állapot.)
Koncentrációs táborokban, katonai juntáknál, vallatással foglalkozó szervezeteknél biztosan csináltak ilyen kísérleteket, csak ezekkel 2 probléma van (az etikait leszámítva): egyrészt értelemszerűen nem verik nagy dobra az eredményeiket, módszereiket, így nehéz utánuk nézni, másrészt nem ellenőrzött körülmények között zajlanak a "kísérletek" (valószínűleg nincs megfelelő kontrollcsoport, nem biztos, hogy az illető épp az alváshiányba halt bele, és nem az éhezésbe, kínzásokba, betegségbe, stb.).
Álmatlanság, alvásmegvonás... Igazából ráértettem, és számomra sem világos, bele lehet-e halni EGYÁLTALÁN, de egy hét alatt biztos nem, már '65-ben is bebizonyították, de már szó volt a fasziról, aki 11 napig nem aludt, plusz ezer meg egy blog van, ahol önjelölt holdkórosok osztják meg a tapasztalataikat, szerintem hét napot mindenki kibír, maximum kivetkőzik önmagából, megbomlik az elméje, de életben marad.
Egy hét alatt igazából nem. Önkénteseken az eddig mért rekord asszem 11 nap volt, és abba még nem haltak bele, de leállították a kísérletet a jelentkező hatások miatt.
Nem véletlenül van ilyen egyszerű nyelven írva és aranyos képekkel illusztrálva ez szerintem. Ilyen alap alap alap dolgokat már egy általános iskolásnak is értenie kellene. Talán az oktatási módszereink hibája, hogy mégis annyi felnőtt embernek okoznak komoly fejtörést egy cipő bekötéséhez hasonló bonyolultságú kérdések.
Az álmatlanságba (tehát amikor magadtól nem tudsz elaludni) nem halsz bele, az betegség(ek) tünete, és általában átmeneti alvászavart jelent.
Itt viszont inkább az alvásmegvonásról van szó (amikor nem hagynak aludni, pedig a szervezetednek szüksége lenne rá), aminek tényleg komoly következményei vannak. A harmadik naptól kezdve egészséges embernél csak drasztikus külső hatásokkal lehet fenntartani az ébrenlétet, és ez a negyedik naptól kóros pszichés tüneteket, fokozott agressziót (önmaga ellen irányulót is), valamint hallucinációkat okoz. (Nem véletlen, hogy vallatásra használták (használják) sok helyen ezt a módszert.) "Természetes környezetben" nem halsz bele az alvásmegvonásba, mert előbb esel össze, és alszol el magadtól, de ha mesterségesen ébren tartanak, akkor el lehet érni azt a szintet, amikor már nagyon súlyos kimerülést okoz.
nemtom mennyire igaz az álmatlanság=halál állítás, de minden alvásról szóló írásban találkoztam már vele. Nekem inkább az alvás pozíciója és az ember jelleme közötti párhuzam nem tűnik valósághűnek...
nekem meg az lenne érthetetlen, hogy hogy tudna az agy random arcot generálni álomban :) szeritnem teljesen egyértelmű, hogy a tapasztalatainkból álmodunk, és csak a szituációk újak
Arra azért kíváncsi lennék, hogy a 4. állítást hogyan bizonyították be? Honnan tudható az, hogy ha álmomban látok egy idegen arcot, akkor azt nem az elmém kreálta-e, hanem már korábban láttam valahol, csak éppen "nem jegyeztem meg"?