Best of Izé

Így nézd meg a telefonoddal, hogy szökik-e a sugárzás a mikródból!

Kétszáz tudós állítja: rákot okoz a mobil és a wifi 

Közel kétszáz tudós ostromolja az ENSZ-t, hogy tegyen már valamit a rádióhullámokkal dolgozó eszközök sugárzása ellen, mert nagy lesz a baj. 

A mobiltelefon rákot okoz? Brit kutatók szerint nem. Szerintetek?

Így lát téged a Nap

Ő Péterffy Tamás, vagy ahogy a világ ma ismeri, Thomas Peterffy. 21 évesen, 1965-ben emigrált az USA-ba, mindenféle angol nyelvtudás nélkül. Ma a világ 189-dik leggazdagabb embere, becsült magánvagyona 5 milliárd dollár. Dollármilliókat költ annak a hirdetésnek a sugárzási költségeire a CNN-en, a CNBC-n és más csatornákon, melyben arra buzdítja az amerikaiakat, hogy szavazzanak a republikánus jelöltre, Romneyra. "Amerika gazdagsága a sikerre vágyó emberek igyekezetéből születik. Ha rosszat mondunk és állítunk erről a motivációról, erről az ösztönző vágyról, akkor megfosztjuk az országot attól a gazdagságtól, amely a rászorulókat segíteni tudja. Igen, az (egyenlősdi ál-)szocializmusban a gazdagok szegényebbek lesznek, de a szegények még szegényebbek, mert az emberek elveszítik a motivációt arra, hogy keményen dolgozzanak és munkahelyeket teremtsenek."

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa felmondta a 750 millió forintos kötelezettséget felhalmozó NeoFM sugárzási jogát. Ráadásul most még 250 ezerre is megbüntették a Boros-Bochkor-Voga triót. A NeoFM csődvédelmet kért, a menedzsment politikai manipulációt lát a háttérben, azt állítják, hogy azért kerültek nehéz helyzetbe, mert az állami cégeknél tiltólistán vannak, és ezen túl számos cég sem mer náluk hirdetni..

A Neo FM sajtóközleménye.

Milyen napozószert válassz?

Számtalan termék közül választhatunk, ha meg akarjuk védeni bőrünket a napfény káros hatásaitól. Gazdag naptej, könnyű napolaj, praktikus zselé vagy stift - melyik a legjobb?

Csernobil farkasai - természetfilm a Csernobili Lezárt Zóna farkaspopulációjáról

Önbarnító krémek, hogyan használjuk?

Az évszázad felfedezése vagy bakija lehet az önmagát teleportáló DNS

Albínók és albinoidok

Project Pluto

A terv célja egy nukleáris meghajtású sugárhajtóművel felszerelt cirkálórakéta, ami atombombák tucatjait szállítva a földközelben képes lett volna háromszoros hangsebességgel repülni, az akkori légvédelem számára gyakorlatilag elháríthatatlanul. Az erőforrás kb. a paksi blokkok hőteljesítményének felét elérő hajtómű lett volna, amiknek a prototípusait többször ki is próbálták a project beszüntetéséig, gyakorlatilag végtelen hatótávoságot adva a rakétának.

A fegyer a bombák ledobása után is okozott volna károkat: az előre beprogramozott útvonal mentén repülve a hajtómű sugárzása beszennyezte volna az ellenséges területet, emellett a néhány száz méteres magasságban a hangsebesség többszörösével repülő tárgy az általa keltett lökéshullámmal összezúzta volna az útvonala mentén a meg nem erősített épületeket.

A nap kártékony hatásai és a napallergia

Nyári hajápolási tippek

A mobiltelefon agykárosodást okozhat

Napszemüveg: hogyan válassz megfelelőt?

Graffitik Csernobilban

Fukusimai atomkatasztrófa hatása a mai magyar "átlagemberre" nézve. Rövid felmérés és tudományos magyarázat következik.

Egy animáció a következő marsjáróról, ami a Curiosity nevet viseli.

"A 2011-es év legfontosabb űrkutatási eseményeként novemberben a Curiosity (eredetileg Mars Science Laboratory, MSL) elindul a Marshoz. Ez lesz az eddigi legnagyobb méretű és teljesítményű marsjáró (rover) a vörös bolygón. Nagyobb távolságokat tesz meg, és részletesebb elemzéseket végez majd, mint a nagyon sikeres Spirit és Opportunity. Egy összetett, automatizált, guruló laboratóriumnak tekinthető, amelynek fő feladata az élet lehetőségének - illetve az ezzel kapcsolatos sugárzási, kémiai körülményeknek - a vizsgálata lesz. Tervezett élettartama legalább egy marsi év (körülbelül két földi év), amelyet ideális esetben túlteljesíthet. Nemcsak műszerállománya és technológiája fejlettebb a mostani marsjárókénál, hanem a napelemek mellett radioaktív energiaforrással is bír, azaz társainál több energiát használhat mozgáshoz, mintavételhez és egyéb elemzésekhez. "

Élőben lehet nyomon követni a "marsautó" építését a NASA oldalán keresztül, az alábbi linken.

Illetve itt, még 5 jövendőbeli űreszköz melyeket szintén a 2011-es évben készülnek útjukra engedni.

Mire figyeljünk önbarnító krém használatakor?

Hirdetés

Szoláriummizéria: akkor most lehet?

Riasztó mértékű sugárzás a szoliban

Nagy-Britanniában a húszas éveikben járó nőknél pillanatnyilag a melanoma (a legrosszindulatúbb bőrrák) a leggyakoribb rákos elváltozás, holott ez a daganatos betegség korábban elsősorban a 75 éven felüliek között szedte áldozatát. A rákkockázat legmagasabb kategóriájába sorolták a nemzetközi szakértők a szoláriumot és az ultraviola sugárzás minden egyéb fajtáját.

 A napbarnítottság lehet divatos és előnyös, de egyben a bőr sejtkárosodásának látható bizonyítéka is.

Egy cserepes növény napi bejegyzéseket ír az interneten hangulatáról és közérzetéről, így valószínűleg ő az első "botanikus blogger" a világhálón. A leveleire csatolt érzékelők megmérik a növény bioelektronikus sugárzásait, amit egy számítógépes algoritmus szavakká alakít.

"Ma szépen sütött a nap, így sokat tudtam napozni. Jól szórakoztam" - írja Midori-san, egy japán kávéház pultján élő cserepes virág az október 16-ai blogbejegyzésében. Az időjárás-változásra is reagál és arról is ír blogjában. A legutolsóban például arra panaszkodott, hogy nagyon felhős és hideg volt az idő.

A Keio Egyetem kutatói létrehozták az első blogoló növényt, méghozzá úgy, hogy szívalakú leveleire szenzorokat raktak. A detektorok felveszik azokat az elektronikus jeleket a növény felszínéről, amelyeket a növény ad válaszképpen a fényre és az emberi érintésre. Az így kapott információkat összevetik az időjárás és a hőmérséklet adataival, és egy számítógépes algoritmust használva átfordítják azokat csevegős blogbejegyzésekké.

Japánban blogolnak egyébként a legtöbben a világon.

Ha már HDR meg minibolygófotó, akkor tegyünk röpke kitérőt az infrafotózás világába is.

Az elv: a látható fény tartományába eső, 390nm és 770nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzásnál léteznek hosszabb és rövidebb hullámhosszú sugárzások is. Az infravörös fényképezésnél a 770nm és 1200nm közötti úgynevezett közeli infravörös tartományban fotózunk, aminek a végeredménye, hogy a a tárgyakról visszaverődő infravörös fényeket rögzítjük, így kapjuk meg az infra fotókra jellemző havas/holdbéli táj hangulatot. A műfaj űzhető analóg és digitális gépekkel is, ahol a digitgépeket szűrőzni kell, az analóg fotózásnál ezen felül infra filmet kell használni. Digitgépekre a legelterjedtebb, de sajnos megszüntetett Hoya R72 szűrő a legnépszerűbb.

Ha már HDR meg minibolygófotó, akkor tegyünk röpke kitérőt az infrafotózás világába is.

Az elv: a látható fény tartományába eső, 390nm és 770nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzásnál léteznek hosszabb és rövidebb hullámhosszú sugárzások is. Az infravörös fényképezésnél a 770nm és 1200nm közötti úgynevezett közeli infravörös tartományban fotózunk, aminek a végeredménye, hogy a a tárgyakról visszaverődő infravörös fényeket rögzítjük, így kapjuk meg az infra fotókra jellemző havas/holdbéli táj hangulatot. A műfaj űzhető analóg és digitális gépekkel is, ahol a digitgépeket szűrőzni kell, az analóg fotózásnál ezen felül infra filmet kell használni. Digitgépekre a legelterjedtebb, de sajnos megszüntetett Hoya R72 szűrő a legnépszerűbb.