Hihetetlen! 1 000 000 000 000 (egybillió) képkocka/másodperces felbontású kamerát fejlesztettek ki az MIT-n. Ez olyan gyors, hogy a fény terjedését is képes megörökíteni.
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Hihetetlen! 1 000 000 000 000 (egybillió) képkocka/másodperces felbontású kamerát fejlesztettek ki az MIT-n. Ez olyan gyors, hogy a fény terjedését is képes megörökíteni.
Lacci |
2012. 09. 14. 07:15 |
válasz erre
#23 |
+1
Volt egy danúvia motorom ,ha a sebváltót 3.-ba tettem mindig elaludt a lámpa ,visszatettem 2-be égett ,később rájöttem a megoldásra ,3.-ban már olyan gyorsan mentem , hogy elkerültem a fénysebességet !
Donci |
2012. 09. 04. 22:57 |
válasz erre
#22 |
0
hát ezt beszopta az MIT. open sourceba tették az adatokat... az apple biztos rögtön levédte. majd szépen kitiltják az egész egyetemet az USÁból.
realista |
2012. 09. 04. 22:05 |
válasz erre
#21 |
0
Reggeli ket kave utan ugyanezt latom a villamoson...
Vik\'otroT |
2012. 09. 04. 21:08 |
válasz erre
#20 |
0
Közel a star wars-i lézerpisztolyok ideje.Ha a fényt sikerül ennyire lelassítani, mint ahogy a filmben is látható...
Tooni |
2012. 09. 04. 17:59 |
válasz erre
#19 |
0
Nem kamu a dolog, hanem a bulvárfőcímnek semmi köze hozzá.
Előzmény: ismeretlen (17)
Tooni |
2012. 09. 04. 17:57 |
válasz erre
#18 |
0
A Postal-ban, a játékban, a boltos asszem az volt?
Előzmény: Purple (7)
ismeretlen |
2012. 09. 04. 12:48 |
válasz erre
#17 |
0
De hogy mindig mindenhez van egy tudós hozzászóló, aki tök hosszú fejtegetésben megmondja a frankót, hogy miért kamu a dolog. hát ez hihetetlen. és persze úgy, hogy érezni lehessen, hogy ő ért hozzá, de azért ne értsük, hogy miről vakerál, mert az az igazi tudós aki érthetetlen.
tikshow |
2012. 09. 04. 12:22 |
válasz erre
#16 |
+2
Még szerencse, hogy ezt 5:15-5:20-től el is mondja. Máskor azért nézd végig.
Előzmény: nanotad (1)
Zellergumó |
2012. 09. 04. 11:42 |
válasz erre
#15 |
+1
Még egy pár év fejlesztés és talán láthatjuk Chuck Norris mozdulatait is.
dettybee |
2012. 09. 04. 11:06 |
válasz erre
#14 |
0
Egybillió? Ilyen sok nulla nincs is :D
Ha valaki ilyesmivel foglalkozik suliban, annak van itt egy pályázat pl. eszközvásárlásra: http://minu.me/-palyazat
Hmm, vajon egy ilyen gépet megfinanszíroznának? :D
Ha valaki ilyesmivel foglalkozik suliban, annak van itt egy pályázat pl. eszközvásárlásra: http://minu.me/-palyazat
Hmm, vajon egy ilyen gépet megfinanszíroznának? :D
bungle |
2012. 09. 04. 10:42 |
válasz erre
#13 |
0
Asszem a Stephen Hawking's Universe-ben láttam a fényszórós példát is, bár azt yt-on nem találom (valamelyik gépemen megvan, az is jó, majnem 3 órás).
Előzmény: ixub (11)
sapkabarna |
2012. 09. 04. 10:38 |
válasz erre
#12 |
0
És okvetlenül teljes egészében látszania kell a Coca-Cola feliratnak a flakonon. Minő véletlen. :)
És nem is ment bele a fény, csak végigmentek rajta egy zseblámpával. :o)
És nem is ment bele a fény, csak végigmentek rajta egy zseblámpával. :o)
ixub |
2012. 09. 04. 10:35 |
válasz erre
#11 |
0
Igen pont ezt láttam is Di Sci-n.
Előzmény: bungle (10)
bungle |
2012. 09. 04. 10:30 |
válasz erre
#10 |
+1
Előzmény: ixub (9)
ixub |
2012. 09. 04. 10:20 |
válasz erre
#9 |
0
A lényeg ugyan az. Az utolsó kocsinál gyorsabb vagy elméletben, pedig az is fénysebességgel megy.
Előzmény: 7sleeper (5)
Purple |
2012. 09. 04. 10:16 |
válasz erre
#8 |
0
Felkenődik a fény a szélvédőre. :D
Előzmény: 7sleeper (2)
Purple |
2012. 09. 04. 10:13 |
válasz erre
#7 |
0
Ugyanerre gondoltam. :DD Imádom az indiai akcentust.
Előzmény: nyenyecc (4)
7sleeper |
2012. 09. 04. 10:08 |
válasz erre
#5 |
0
Eegyenlőemgyökcé :o)
egyébként biztos jó az a példa?
a tiédben a vonathoz képest, de azon belül mozogsz
(tehát nem mozogsz a fénysebességnél gyorsabban)
ellenben Hawking egy fénysebességgel haladó autó (melynek része a fényszóró is)
fényszórójának bekapcsolása utáni helyzetről írt
ugyanis akkor a fényszóró "fénye" gyorsabb lesz (lehet?) a fénysebességnél
valószínű, hogy választ is írt rá, de nekem csak a kérdés ragadt meg 8-)
egyébként biztos jó az a példa?
a tiédben a vonathoz képest, de azon belül mozogsz
(tehát nem mozogsz a fénysebességnél gyorsabban)
ellenben Hawking egy fénysebességgel haladó autó (melynek része a fényszóró is)
fényszórójának bekapcsolása utáni helyzetről írt
ugyanis akkor a fényszóró "fénye" gyorsabb lesz (lehet?) a fénysebességnél
valószínű, hogy választ is írt rá, de nekem csak a kérdés ragadt meg 8-)
Előzmény: ixub (3)
nyenyecc |
2012. 09. 04. 10:08 |
válasz erre
#4 |
+2
Raj Koothrappali, te vagy az? :D
ixub |
2012. 09. 04. 10:01 |
válasz erre
#3 |
+1
Minden relatív. Ugyan ez a kérdés ha egy fénysebességgel haladó vonat hátsó kocsijából az elsőbe sétálsz. Ezért is általános relativitás elmélet a neve.
Előzmény: 7sleeper (2)
7sleeper |
2012. 09. 04. 09:50 |
válasz erre
#2 |
0
az én hozzászólásom annyi lett volna, hogy
"biztos no cukor"
(mert coca-cola light..)
a kommented után ez bizony kőkorszaki előhumor-kezdemény
+1 :-D
(ellenben feltenném a hawking által feltett köznyelven megfogalmazott kérdést: ha egy fénysebességgel haladó autó fényszóróit felkapcsoljuk, akkor továbbra is lehetetlennek-e kell tekinteteni, hogy a fénynél gyorsabban semmi sem haladhat? ;-))
"biztos no cukor"
(mert coca-cola light..)
a kommented után ez bizony kőkorszaki előhumor-kezdemény
+1 :-D
(ellenben feltenném a hawking által feltett köznyelven megfogalmazott kérdést: ha egy fénysebességgel haladó autó fényszóróit felkapcsoljuk, akkor továbbra is lehetetlennek-e kell tekinteteni, hogy a fénynél gyorsabban semmi sem haladhat? ;-))
Előzmény: nanotad (1)
nanotad |
2012. 09. 04. 09:37 |
válasz erre
#1 |
+3
Ez azért masszívan átverés, és nem sok köze van a valósághoz, de könnyen eladható "szenzációs tudományos bravúrként":
Először is: vettek egy lézert, ami rövid (10^-12 10^-14 másodperc) felvillanásokat produkál egymás után, és ezzel világítottak rá a kólásüvegre. A 10^-12 másodpercnyi felvillanás nagyjából 0,3mm "hosszú" fénynyalábnak felel meg.
Másodszor: vettek egy sávkamerát (streak cameraként hangzik el,) aminek a működését most nem részletezném. A lényege az az, hogy rövid fényjelek időbeli alakját lehet vele vizsgálni. A technológia alapja legalább 30 éves, és bárki számára néhány tízezer dollárárt hozzáférhető, több cég is "futószalagon" gyártja. Fontos még a működésével kapcsolatban, hogy a mérés indításhoz szüksége van egy indítójelre is, amit általában egy korábban elhelyezett fotodióda elektromos jele ad. Ez az elektromos jel pedig természeténél fogva időben nagyon pontosan szinkronizálva van a lézer fényéhez. Ha a sávkamera és a fotodióda között változtatjuk a késleltetést (pl hosszabb, vagy rövidebb vezeték) akkor korábbi, vagy későbbi időtartamokat tudunk vele vizsgálni.
Harmadszor: A sávkamera és a kólásüveg közé építettek egy szkennelő optikát. Ez lényegileg csak tükrökből áll.
És akkor, hogy mit is csináltak:
A lézerből kijövő fénnyel rávilágítottak a kólásüvegre, és az oldalra szóródó fény pontos helyét mérték a sávkamerával. Ezután jött egy következő felvillanás, változtattak a késleltetésen, és megint mérték a fény pontos helyét... Ezután állítottak a szkennelő elrendezésen és újból elkezdték az időbeli szkennelést.
Ha már felvettek pármillió jelet, (nem tényleges fényképet!) akkor az egészből elkezdtek "videoshoppal" videót csinálni.
Azaz szó sincs arról, hogy milliárd FPS-sel tudnának mérni, mindössze volt egy nem túl nagy ötletük eszközük pénzük és jó programozóik hozzá.
Hozzátenném ehhez, hogy a Szegedi Egyetemen dolgozó Hopp Béla kutatócsoportjával több, mint tíz éve dolgozott ki egy eljárást, amivel 1ns-os (10^-9 s) feloldóképességgel tudtak különböző folyamatokból valós képeket csinálni!
Először is: vettek egy lézert, ami rövid (10^-12 10^-14 másodperc) felvillanásokat produkál egymás után, és ezzel világítottak rá a kólásüvegre. A 10^-12 másodpercnyi felvillanás nagyjából 0,3mm "hosszú" fénynyalábnak felel meg.
Másodszor: vettek egy sávkamerát (streak cameraként hangzik el,) aminek a működését most nem részletezném. A lényege az az, hogy rövid fényjelek időbeli alakját lehet vele vizsgálni. A technológia alapja legalább 30 éves, és bárki számára néhány tízezer dollárárt hozzáférhető, több cég is "futószalagon" gyártja. Fontos még a működésével kapcsolatban, hogy a mérés indításhoz szüksége van egy indítójelre is, amit általában egy korábban elhelyezett fotodióda elektromos jele ad. Ez az elektromos jel pedig természeténél fogva időben nagyon pontosan szinkronizálva van a lézer fényéhez. Ha a sávkamera és a fotodióda között változtatjuk a késleltetést (pl hosszabb, vagy rövidebb vezeték) akkor korábbi, vagy későbbi időtartamokat tudunk vele vizsgálni.
Harmadszor: A sávkamera és a kólásüveg közé építettek egy szkennelő optikát. Ez lényegileg csak tükrökből áll.
És akkor, hogy mit is csináltak:
A lézerből kijövő fénnyel rávilágítottak a kólásüvegre, és az oldalra szóródó fény pontos helyét mérték a sávkamerával. Ezután jött egy következő felvillanás, változtattak a késleltetésen, és megint mérték a fény pontos helyét... Ezután állítottak a szkennelő elrendezésen és újból elkezdték az időbeli szkennelést.
Ha már felvettek pármillió jelet, (nem tényleges fényképet!) akkor az egészből elkezdtek "videoshoppal" videót csinálni.
Azaz szó sincs arról, hogy milliárd FPS-sel tudnának mérni, mindössze volt egy nem túl nagy ötletük eszközük pénzük és jó programozóik hozzá.
Hozzátenném ehhez, hogy a Szegedi Egyetemen dolgozó Hopp Béla kutatócsoportjával több, mint tíz éve dolgozott ki egy eljárást, amivel 1ns-os (10^-9 s) feloldóképességgel tudtak különböző folyamatokból valós képeket csinálni!