Hihetetlen! 1 000 000 000 000 (egybillió) képkocka/másodperces felbontású kamerát fejlesztettek ki az MIT-n. Ez olyan gyors, hogy a fény terjedését is képes megörökíteni.
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Hihetetlen! 1 000 000 000 000 (egybillió) képkocka/másodperces felbontású kamerát fejlesztettek ki az MIT-n. Ez olyan gyors, hogy a fény terjedését is képes megörökíteni.
Először is: vettek egy lézert, ami rövid (10^-12 10^-14 másodperc) felvillanásokat produkál egymás után, és ezzel világítottak rá a kólásüvegre. A 10^-12 másodpercnyi felvillanás nagyjából 0,3mm "hosszú" fénynyalábnak felel meg.
Másodszor: vettek egy sávkamerát (streak cameraként hangzik el,) aminek a működését most nem részletezném. A lényege az az, hogy rövid fényjelek időbeli alakját lehet vele vizsgálni. A technológia alapja legalább 30 éves, és bárki számára néhány tízezer dollárárt hozzáférhető, több cég is "futószalagon" gyártja. Fontos még a működésével kapcsolatban, hogy a mérés indításhoz szüksége van egy indítójelre is, amit általában egy korábban elhelyezett fotodióda elektromos jele ad. Ez az elektromos jel pedig természeténél fogva időben nagyon pontosan szinkronizálva van a lézer fényéhez. Ha a sávkamera és a fotodióda között változtatjuk a késleltetést (pl hosszabb, vagy rövidebb vezeték) akkor korábbi, vagy későbbi időtartamokat tudunk vele vizsgálni.
Harmadszor: A sávkamera és a kólásüveg közé építettek egy szkennelő optikát. Ez lényegileg csak tükrökből áll.
És akkor, hogy mit is csináltak:
A lézerből kijövő fénnyel rávilágítottak a kólásüvegre, és az oldalra szóródó fény pontos helyét mérték a sávkamerával. Ezután jött egy következő felvillanás, változtattak a késleltetésen, és megint mérték a fény pontos helyét... Ezután állítottak a szkennelő elrendezésen és újból elkezdték az időbeli szkennelést.
Ha már felvettek pármillió jelet, (nem tényleges fényképet!) akkor az egészből elkezdtek "videoshoppal" videót csinálni.
Azaz szó sincs arról, hogy milliárd FPS-sel tudnának mérni, mindössze volt egy nem túl nagy ötletük eszközük pénzük és jó programozóik hozzá.
Hozzátenném ehhez, hogy a Szegedi Egyetemen dolgozó Hopp Béla kutatócsoportjával több, mint tíz éve dolgozott ki egy eljárást, amivel 1ns-os (10^-9 s) feloldóképességgel tudtak különböző folyamatokból valós képeket csinálni!