Best of Izé

Alle Farben feat. YOUNOTUS - Please Tell Rosie

BMW, nyári gumi, padlógáz

Na, ki sejti, hogy mi sül ki ebből?

Vakszimultán rekord!

Valamikor jómagam is játszottam sakkot vakon. Egy táblán. Próbáltak becsapni. Mondtam: „Lehetetlen lépés„. „Ezt is látta?” hüledeztek és végig kínoztak egészen a matt adásig.

Mi van akkor, ha 47 ellenféllel kell NEM szembeszállni? Ha pl., ha azt üzenik neked, aki háttal ülsz bekötött szemmel, okos telefon és beültetett mikrochip nélkül, hogy a 13. asztalon: „Hb8-Hc6 -at léptek„?

Özönvíz előtt: a teljes film

A DiCaprio nevével fémjelzett dokumentumfilm a klíma változásra próbálja meg felhívni a figyelmet.

Csapatmunka. Azaz, hogyan szabadítanak meg a telefonodtól úgy, hogy azt sem tudod ki volt.

Nektek mi a véleményetek az óraátállításról?

Íme a világ legkisebb okos telefonja

Még az ára is barátságos. 35 dollár, ami úgy egy tizes.

Kodak Ektra Photography Smartphone

Egy Kodak okostelefon, ami inkább fényképezőgép.

A Mandela hatás

Annak a jelenségnek a neve, amikor emberek egész csoportja hamis emlékekkel él. Mint például, hogy C3PO teljesen aranyból van, pedig a jobb lába ezüst.

Az elmélet része, hogy párhuzamos univerzumokban élünk, sőt folyamatosan egyikből a másikba ugrálunk.

Ebben a nadrágban teljesen más értelmet kap, ha azt mondod: játszol egy kicsit a hangszereddel

Maszkos bandita lopta el az egyetemi hallgató telefonját

Egy tok, amivel a mobilod hátulján is lesz egy kijelző

Nem csak iPhonehoz van.

Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales

Avagy Jack Sparrow ötödjére is Johnny Depp-nek öltözik.

Reméljük egyszer teljes egészében elkészítik ezt a rajongók által összedobott Indiana Jones-rajzfilmet

Egy dobozka, ami kigyógyít a telefonfüggőségedből

Kicsit durva, de hatásos videó a vezetés közben való telefonálásról

Az első dal, amit teljes egészében mesterséges intelligencia komponált meglepően dallamos

Olcsó okosóra, ami még telefonként is működik

Mire emlékeztet titeket az új iPhone reklámja?

Az Sgnl nem egy szimpla okos óra

A cucc segítségével az ujjadon keresztül telefonálhatsz.

Szentté avatták Teréz anyát 

De vajon tényleg olyan nagy „szent” volt vagy a XX. századi történelem egyik legnagyobb svindlije?

A következőket olvastam róla ma egy ismerősöm üzenőfalán: 
„Nagyjából az ellenkező igaz ahhoz képest, ami a közvéleményben él róla. Megszámolatlanul folytak be a dollármilliók szervezetéhez, a Szeretet misszionáriusaihoz, és aztán a pénz nagy része nyomtalanul el is tűnt, nagyjából 10 százalékát fordították csak jótékonysági célokra, szűkmarkúan bántak a pénzzel, ha a szegényeken kellett segíteni. Sok beszámolót lehet találni arról, hogy az indiai természeti és ipari katasztrófák áldozatainak anyagilag nem segítettek semmit, csak imát és ócska Szűz Mária medálokat osztogattak. Nem csak kétes csatornákon keresztül tűnt el a rengeteg pénz, a bevételi források között is volt erőteljesen megkérdőjelezhető. Teréz kimondottan jó barátságban volt például Papa Doc-kal, a véreskezű diktátorral. Kapott Teréz milliókat egy hírhedt csalótól is, és hiába írt egy ügyész levelet, kérve, hogy juttassák vissza a kisemberek megtakarításainak kifosztásából származó adományt, még csak válaszra sem méltatta. Sokan hiszik azt, hogy Teréz anya kórházakat tartott fent a legszegényebbeknek, de a valóság ennél sokkal durvább. Ezekre az intézményekre sokkal jobb kifejezés a halálgyár, amikhez képest a leglepukkantabb magyar állami kórházak is svájci luxusklinikának számítanak. Zsúfoltságban, elképesztő higiéniai körülmények között, a legalapvetőbb, minimális orvosi segítségnyújtástól is megfosztva, legfeljebb egy-egy aszpirint kapva tengették az életüket az ott szenvedő betegek. Nagyon sok odalátogató orvos és önkéntes fejezte ki a felháborodását az embertelen állapotok miatt. A Nirmal Hriday nevezetű otthon volt Teréz legkedvesebb intézete, mivel ezt alapította először. Közel 50 év alatt bő nyolcvanezer embert fogadtak itt, és ebből harmincötezer nem is hagyta el élve a házat. Nem csak azért, mert fertőtlenítés nélkül használták fel újra és újra a tűket a betegek között, amíg teljesen el nem kopott a hegyük. Nem csak azért, mert lejárt szavatosságú gyógyszereket használtak. Nem csak azért, mert érzéstelenítés nélkül amputáltak. Nem csak azért, mert a rák végső állapotának iszonyu fájdalmait átélő emberek problémáját úgy oldották meg, hogy odakötözték az ágyaikhoz. És nem csak azért, mert a képzetlen misszionáriusok által kezelt betegek között volt olyan, aki csak azért halt meg, mert rosszul etették, és egyszerűen megfulladt. Hanem azért, mert nem a gyógyítás volt a lényeg, hanem az, hogy az emberek szenvedjenek. Na és persze hogy a más vallásúakat életük utolsó órájában akaratuk ellenére megkereszteljék.

Ez a legszomorúbb és legfelháborítóbb az egészben, hogy Teréz milliárdjaiból bőven futotta volna akár indiai mértékkel ultramodern kórházakra is, de legalábbis sok, viszonylag jól felkészült otthonra. Ő mégis inkább százszámra hozta létre ezeket a szenvedésgyárakat. És miért? Emberi ésszel szinte felfoghatatlan, de ez a végletekig fanatikus, még ortodox katolikus körökben is ultra-dogmatikusnak számító, minden evilági szenvedésre érzéketlen, totális valláskárosult elmebeteg nő ebben lelte örömét. Megkérdezték persze őt az intézeteire jellemző embertelen állapotokról, és a válasza mindig ugyanaz volt. A szenvedés áldás és gyönyörű, és minél több a szenvedés, annál jobb az egész világnak. Ugyanis így mindenki, aki elveszti minden evilági reményét, átérezheti Jézus szenvedését a Golgotán. Ez a nő azért okozott évtizedeken keresztül elképesztő mennyiségű szenvedést emberek tízezreinek, hogy azok úgymond lelkileg megtisztulhassanak a képzelt megváltója szenvedését minél mélyebben átélve. Ezt nem én találom ki, könnyű keresni olyan interjúkat tőle, ahol nyíltan beszél a szenvedésmániájáról. Persze amikor neki volt szüksége kórházi ellátásra, akkor nem feküdt be a szerencsétlen haldoklók közé valamelyik saját, kalkuttai halálgyárába, inkább magánrepülőgépen utazott kaliforniai luxusklinikákba. 

Teréz a valaha élt egyik legkegyetlenebb és legperverzebb rohadék volt, egyszerűen nincsenek szavak rá, amit ez a szipirtyó művelt. Jellemző módon még a Nobel-díja elfogadásakor is arról papolt, hogy a legnagyobb veszély, ami a világbékét fenyegeti, az nem a világméretű fegyverkezés, nem az éhínségek, nem a terrorizmus, nem a túlnépesedés, nem a természeti katasztrófák, hanem az abortusz és a fogamzásgátlás. Még akkor is, ha háborúkban ezerszámra megerőszakolt nőkről volt szó, mert természetesen ilyen esetben is kampányolt ellene.”

Vitaly Beckman kártyatrükkje nem csak jó, még vicces is

Hol ér véget a fikció és kezdődik a valóság?

Lehet már maguk a színészek sem mindig tudják.

Zacher Gábor virtuális sétája a Szigeten

A tőle megszokott lazaságban beszél komoly témákról.

Van valami ezekben a visszafelé játszott videókban, amitől teljesnek érzi magát az ember

Hordozható vízturbina túrázóknak

Nehogy már pont azért ne tudja majd a természetben szelfit lőni, mert lemerült a telefonod.

Tapló Télapó 2

Billy Bob Thornton ismét hatalmasat alakít a részeges, szexmániás seggfej télapó szerepében.

Nem mindenki tudja videóra venni, ahogy a telefonja öngyilkos lesz, de ennek a csávónak sikerült

Superbook

Egy laptopnak kinéző cucc, ami nem az, de azzá varázsolja a telódat.

Mit csinálhat a Mikulás, amikor éppen nem dolgozik?

Kedves MÁV!

Amennyiben az emberek képesek lennének a teleportálásra, ti nem léteznétek.

Ezzel a videóval Münchenbe teleportálhatod magad, csak egy fülhallgató kell hozzá

A világ első telefonnal mozgatható szekrénye

Az élő adás szépségei

Ha Slipknotra, mész ne Facebookozz!

Hamarosan robotok szállíthatják ki a pizzát

El tudnátok képzelni ezt mondjuk a törökszentmiklósi Fekete telepen?

War Dogs (Haverok fegyverben)

Egy fegyverkereskedő valós története Miles Tellerel a főszerepben. Úgy látszik nagyon bejött neki A beavatott sorozat.  Ez a film egyébként elsőre nagyon úgy tűnik, mintha a szegény ember Fegyverneppere akarna lenni.

Morgan Loebel horror mobil tokjai

Ezzel a cuccal anélkül irányíthatod a telefonod, hogy ránéznél

Olcsó iPhone valakinek?

A kedvenc részem a címkézés.