Best of Izé

Gyerekrajzok életre keltve

Egy apuka a 6 éves kisfia rajzait hiperreailsta módon kelti életre.

Íme a világ legkisebb okos telefonja

Még az ára is barátságos. 35 dollár, ami úgy egy tizes.

Jigsaw-val dolgozni egy rémálom

Kíváncsi lettem, hogy milyen lehet Freddie-vel vagy Chucky-val dolgozni.

Dr. Strange-t nem a legjobb ötlet egy szülinapi bulira bűvésznek elhívni

Kigyulladt plüssmetró

A linken egy rövid kérdőív található, amin a plüss járművekről érdeklődnek. A kérdőív abban segít, hogy eltudják dönteni, melyik gyártásával kezdjék a munkát.

1967-ben ez még tök normális volt egy Dán filmben

As They Continue To Fall

A Redditen találkozott a Doctror Strange forgatókönyvírójával a ReCKoNeR_ nevű felhasználó, akinek írt egy rövid forgatókönyvet, amit a srác megrendezhetett. Ez született belőle.

A bukott angyalokra vadászó ügynök történetét akár egy egész etét filmben is szívesen látnánk.

Nincs olyan dolog, amit ne lehetne sörnyitásra használni

Bébi úr

Az érkező kistesó témáját dolgozza fel a vicces rajzfilm, egy kis csavarral.

Ideges vagy?

Igyál egy kis „Nyugodj le a picsába teát„.

A világ legdrágább chipse

75 $ (20 000 HUF) egy doboz, amiben ÖT darab burgonyaszirom van.

Ebben a nadrágban teljesen más értelmet kap, ha azt mondod: játszol egy kicsit a hangszereddel

Trump jósbábu

Van még ennél lejjebb?

Elég drága nézelődés lett ez végül

The Autopsy of Jane Doe

A cím maga már elég sokat elárul, de akad bőven csavar, ebben a történetben.

Szép modellek látványára, vagy a szeretteinkére ver jobban a szívünk?

Szédtő sebességgel kerekezett le Dan Atherton az egyik legnehezebb downhill pályán

Érdekes lehet úgy kezdeni a napot a melóban, hogy le kell smárolni a főnököt

Az idei Ki vagy doki karácsonyi különkiadásának forgatási felvételei

Hiper-realisztikus japán iskolás lány

Oké, fura, hogy pont egy iskolás lánnyal mutatják be, de elképesztően jó grafikával dolgoznak.

5000 $-t (~1,5 millió Ft.) kapott egy nő csirkeszárnyak helyett

Ti visszaadtátok volna?

Eredet (Inception) asztal, és egyébb dizájnos dolgok

Így néz ki egy napod!

Tökéletes infografika a KSH-tól, arra az esetre, ha nem lenne kedved most dolgozni.

A Nintendo full retróban nyomja

Hillary Shimmy Song

Fülbemászó és roppant vicces dalocska született a Trump Hillary vitáról.

Egy dobozka, ami kigyógyít a telefonfüggőségedből

Így is lehet élni 

Havi 1600 dolcsit (~436e Ft) keres a srác azzal, hogy a kocsijában kajál.

Ha már a szuperhősök is ellened kampányolnak, akkor lehet tényleg valamit rosszul csinálsz

A részeg és a doboz meséje

Minél tovább nézed, annál viccesebb lesz.

Döglött macskás táska

Ha esetleg szeretnél venni valamit az ex-csajodnak.

The Whole Truth

Keanu Reeves egy olyan ügyvédet alakít, aki azon dolgozik, hogy felmentesse a gyilkosság vádja alól a tini védencét, akit tehetős apja meggyilkolásával vádolnak.

Amanda Knox

A Netflix dokumentum sorozata a kétszer elítélt, kétszer felmentett gyilkosról, aki brutálisan végzett a szobatársával.

Metal Lego

A legkeményebb dolog, amit valaha láttál.

Csak 1000 dolcsi, és ez a csávó önvezetővé várázsolja az autód

Projektoros pizzás doboz

A kép minősége mondjuk elég film noir jellegű lett.

Szörnyek a metrón

Van az összedőlő dominók látványában valami furcsa mód kielégítő

Amikor a művészet találkozik az egzisztenciális filozófiával, abból megmosolyogtató dolgok születnek.

Szentté avatták Teréz anyát 

De vajon tényleg olyan nagy „szent” volt vagy a XX. századi történelem egyik legnagyobb svindlije?

A következőket olvastam róla ma egy ismerősöm üzenőfalán: 
„Nagyjából az ellenkező igaz ahhoz képest, ami a közvéleményben él róla. Megszámolatlanul folytak be a dollármilliók szervezetéhez, a Szeretet misszionáriusaihoz, és aztán a pénz nagy része nyomtalanul el is tűnt, nagyjából 10 százalékát fordították csak jótékonysági célokra, szűkmarkúan bántak a pénzzel, ha a szegényeken kellett segíteni. Sok beszámolót lehet találni arról, hogy az indiai természeti és ipari katasztrófák áldozatainak anyagilag nem segítettek semmit, csak imát és ócska Szűz Mária medálokat osztogattak. Nem csak kétes csatornákon keresztül tűnt el a rengeteg pénz, a bevételi források között is volt erőteljesen megkérdőjelezhető. Teréz kimondottan jó barátságban volt például Papa Doc-kal, a véreskezű diktátorral. Kapott Teréz milliókat egy hírhedt csalótól is, és hiába írt egy ügyész levelet, kérve, hogy juttassák vissza a kisemberek megtakarításainak kifosztásából származó adományt, még csak válaszra sem méltatta. Sokan hiszik azt, hogy Teréz anya kórházakat tartott fent a legszegényebbeknek, de a valóság ennél sokkal durvább. Ezekre az intézményekre sokkal jobb kifejezés a halálgyár, amikhez képest a leglepukkantabb magyar állami kórházak is svájci luxusklinikának számítanak. Zsúfoltságban, elképesztő higiéniai körülmények között, a legalapvetőbb, minimális orvosi segítségnyújtástól is megfosztva, legfeljebb egy-egy aszpirint kapva tengették az életüket az ott szenvedő betegek. Nagyon sok odalátogató orvos és önkéntes fejezte ki a felháborodását az embertelen állapotok miatt. A Nirmal Hriday nevezetű otthon volt Teréz legkedvesebb intézete, mivel ezt alapította először. Közel 50 év alatt bő nyolcvanezer embert fogadtak itt, és ebből harmincötezer nem is hagyta el élve a házat. Nem csak azért, mert fertőtlenítés nélkül használták fel újra és újra a tűket a betegek között, amíg teljesen el nem kopott a hegyük. Nem csak azért, mert lejárt szavatosságú gyógyszereket használtak. Nem csak azért, mert érzéstelenítés nélkül amputáltak. Nem csak azért, mert a rák végső állapotának iszonyu fájdalmait átélő emberek problémáját úgy oldották meg, hogy odakötözték az ágyaikhoz. És nem csak azért, mert a képzetlen misszionáriusok által kezelt betegek között volt olyan, aki csak azért halt meg, mert rosszul etették, és egyszerűen megfulladt. Hanem azért, mert nem a gyógyítás volt a lényeg, hanem az, hogy az emberek szenvedjenek. Na és persze hogy a más vallásúakat életük utolsó órájában akaratuk ellenére megkereszteljék.

Ez a legszomorúbb és legfelháborítóbb az egészben, hogy Teréz milliárdjaiból bőven futotta volna akár indiai mértékkel ultramodern kórházakra is, de legalábbis sok, viszonylag jól felkészült otthonra. Ő mégis inkább százszámra hozta létre ezeket a szenvedésgyárakat. És miért? Emberi ésszel szinte felfoghatatlan, de ez a végletekig fanatikus, még ortodox katolikus körökben is ultra-dogmatikusnak számító, minden evilági szenvedésre érzéketlen, totális valláskárosult elmebeteg nő ebben lelte örömét. Megkérdezték persze őt az intézeteire jellemző embertelen állapotokról, és a válasza mindig ugyanaz volt. A szenvedés áldás és gyönyörű, és minél több a szenvedés, annál jobb az egész világnak. Ugyanis így mindenki, aki elveszti minden evilági reményét, átérezheti Jézus szenvedését a Golgotán. Ez a nő azért okozott évtizedeken keresztül elképesztő mennyiségű szenvedést emberek tízezreinek, hogy azok úgymond lelkileg megtisztulhassanak a képzelt megváltója szenvedését minél mélyebben átélve. Ezt nem én találom ki, könnyű keresni olyan interjúkat tőle, ahol nyíltan beszél a szenvedésmániájáról. Persze amikor neki volt szüksége kórházi ellátásra, akkor nem feküdt be a szerencsétlen haldoklók közé valamelyik saját, kalkuttai halálgyárába, inkább magánrepülőgépen utazott kaliforniai luxusklinikákba. 

Teréz a valaha élt egyik legkegyetlenebb és legperverzebb rohadék volt, egyszerűen nincsenek szavak rá, amit ez a szipirtyó művelt. Jellemző módon még a Nobel-díja elfogadásakor is arról papolt, hogy a legnagyobb veszély, ami a világbékét fenyegeti, az nem a világméretű fegyverkezés, nem az éhínségek, nem a terrorizmus, nem a túlnépesedés, nem a természeti katasztrófák, hanem az abortusz és a fogamzásgátlás. Még akkor is, ha háborúkban ezerszámra megerőszakolt nőkről volt szó, mert természetesen ilyen esetben is kampányolt ellene.”

Az egyik feltalálója szerint sem tett jót az internet a gondolkodásunknak