Hogy tisztázzuk! Ezek itt olajfestmények, bármilyen nehéz is elhinni...
HA a németalföldi csendéletfestők meg tudták csinálni ezt a minőséget kb. 450 évvel ezelőtt, akkor miért ne lehetne ma is?
Megjegyzem a fickó egy ismerőse tanított engem egy ideig a fősulin, tehát van alapja annak amit mondok. Régen az ún. camera obscura-val csinálták meg a tökéletes arányokat. A jelenség lényege, hogy ha egy sötét dobozba (mely akár lehet egy szoba is) egy apró lyukon keresztül vezetjük be a fényt, akkor a kinti látvány képe fordított állásban (fejjel lefelé) vetül be. Így működik az analóg fényképezőgép és az emberi szem is többek között.
Egyébként ez a mostanában elburjánzó, ismét virágkorát élő hiperrealizmus kiváló példája. A képek többségükben a németalföldi festőkre reflektálnak, főleg a minimális tárgyakkal operáló csendéletek. ezek jellemzője, hogy kevés a tárgyak száma, de tökéletesen meg vannak festve és többnyire oldalról. (A Jó reggelt, jó munkát a kedvencem)
Egyértelmű előképnek lehet tekinteni Jan Vermeer Van Delft munkáit (őrá a városi látképek és a csendéletekben előforduló cakkos padlózat utal, mely jellemzője volt egy - néhány Vermeer alkotásnak), aki szintén camera obscura-val készítette képeit, persze többnyire enteriőröket, de akadt közöttük városi látkép is.
Persze le kell szögezni, hogy ilyen remek és arányos képet lehet csinálni úgy is, hogy diafilmen kivetítek egy fotót. Viszont lefesteni és tökéletes színekkel ellátni attól még a festőnek kell... tehát nem feltétlenül vonja le az ilyen alkotási metódus a kép vagy a munka értékét.
HA a németalföldi csendéletfestők meg tudták csinálni ezt a minőséget kb. 450 évvel ezelőtt, akkor miért ne lehetne ma is?
Megjegyzem a fickó egy ismerőse tanított engem egy ideig a fősulin, tehát van alapja annak amit mondok. Régen az ún. camera obscura-val csinálták meg a tökéletes arányokat. A jelenség lényege, hogy ha egy sötét dobozba (mely akár lehet egy szoba is) egy apró lyukon keresztül vezetjük be a fényt, akkor a kinti látvány képe fordított állásban (fejjel lefelé) vetül be. Így működik az analóg fényképezőgép és az emberi szem is többek között.
Egyébként ez a mostanában elburjánzó, ismét virágkorát élő hiperrealizmus kiváló példája. A képek többségükben a németalföldi festőkre reflektálnak, főleg a minimális tárgyakkal operáló csendéletek. ezek jellemzője, hogy kevés a tárgyak száma, de tökéletesen meg vannak festve és többnyire oldalról. (A Jó reggelt, jó munkát a kedvencem)
Egyértelmű előképnek lehet tekinteni Jan Vermeer Van Delft munkáit (őrá a városi látképek és a csendéletekben előforduló cakkos padlózat utal, mely jellemzője volt egy - néhány Vermeer alkotásnak), aki szintén camera obscura-val készítette képeit, persze többnyire enteriőröket, de akadt közöttük városi látkép is.
Persze le kell szögezni, hogy ilyen remek és arányos képet lehet csinálni úgy is, hogy diafilmen kivetítek egy fotót. Viszont lefesteni és tökéletes színekkel ellátni attól még a festőnek kell... tehát nem feltétlenül vonja le az ilyen alkotási metódus a kép vagy a munka értékét.