Best of Izé

Az „önző” talán nem a legmegfelelőbb szó ide. Annak kapcsán került ez szóba, hogy ki is a művész. Ki mit tart művésznek. Sztem művész az aki kérdést tesz fel, és választ is ad erre. Válasz lehet igaz lehet hamis, a lényeg az hogy ad egy választ, és a befogadó eldönti azonosul e vele. Azt akartam megkérdőjelezni ebben a tört mondatban, hogy nem feltétlenül művész az, aki saját üres!! lelki világát az arcomba vágja. Üressége inspirált arra, hogy az önző szót használjam. Valahol azért önző, mert önmagából indul ki, és oda is tér vissza. Nem kérdez, nem válaszol. Nem nyújt semmit, „mindössze” saját magát. Az ember önmagában pedig nem feltétlenül biztos, hogy értékes. Önmagát adja, és nem nyújt semmi mást. Nincs üzenete. Az ő szemével akarom látni ezt, és nem értem mit akar mondani. Miért akarja mondani. Valamit csinált, ami lehet szuper, csak nem tudjuk miért az!

Talán jobb lett volna más szót használni. Sok művész ír az íróasztalfióknak. „Önző”, hiszen nem akarja / tudja közreadni. Végül is megtartja magának. Másrészt, aki olvasott Rodinről, az tudja nálánál önzőbb ember kevés lézengett a századfordulón Párizsban. Mint ember önző, mint művész csoda. A szó klasszikus értelmében volt önző ember volt. Párját ritkító mint művész: képes volt kérdezni, képes volt válaszolni. Rodin az én szememben egyszerre önző, egyszerre „önzetlen”.

A művészek pedig "kérdezők és válaszadók".