Nesztek, erről lehet vitatkozni, hogy milyen művészet...Hangsúlyosan megkérek mindenkit, hogy a Flesh Projectet csak nagyon erős idegzetűek nézzék meg!
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Nesztek, erről lehet vitatkozni, hogy milyen művészet...Hangsúlyosan megkérek mindenkit, hogy a Flesh Projectet csak nagyon erős idegzetűek nézzék meg!
El ne higgyétek,h amit leírtam, azt tisztán úgy is gondolom. Provokálok, mert tényleg érdekel,h mit gondoltok.
T. sztem buta nő, de ezt az "eladhatós" gondolatát bármennyire utálom, igaznak érzem. Viszont ha így szeretnénk művészek lenni (el akarom adni, élni kell, család is van, stb.), akkor valami olyat erőszakolunk meg, amit nem kéne. Csúnya és nehéz ellentmondás, amivel remélem valamennyire mindenki küzd egy kicsit, különben az említett fiókok nem rejtenének apró, de igaz darabokat belőlünk. Egy rajz, néhány sor, fotók... nem is fontos milyenek, lehet h soha senki se látja őket, de ezektől tudsz önmagad lenni. És magaddal őszintén szembenézni mindig fájdalmas, de gyönyörűszép alkalom.
Ha "piacra" dolgozom, ahogy azt sokan teszik (sokaknak muszáj is), vmennyire (bocs a szóért) kurvát csinálok abból, ami belőlem igazán fontos. És ha ezt el akarom kerülni, abból már sokszor csak silányság jön ki. (lásd ezt a hús-bőr cuccot itt)
Egyre okosabbnak érzem itt magam, pedig csak álomtalan napjaim vannak, és ilyenkor kényszerből is zakatol a fejem, húznak a gondolatok. Inkább nem is fárasztok vele tovább senkit. Bebújok a fiókomba, ott fogok kuksolni a sarkában, fázva, kapirgálom a sebeimet, hadd fájjanak. És ennyi, sziasztok!