A szervezet egyik alapvető összetevője; nitrogéntartalmú vegyületekből, aminosavakból áll minden fehérje. Egyúttal tápanyag is, mivel a táplálékul szolgáló zsírokhoz és szénhidrátokhoz (cukrokhoz) hasonlóan szénből, oxigénből és hidrogénből állnak a fehérjék is, sajátos vonásuk azonban, hogy ezenfelül nitrogént is tartalmaznak. A nitrogénen kívül egyes aminosavakban kén is van. Minden fajnak sajátos összetételű és szerkezetű, az adott fajra jellemző fehérjéi vannak; az elfogyasztott fehérjéket aminosavakra, tehát építőköveikre bontva az emberi vagy állati szervezet ezekből építi fel újra a rá jellemző fehérjéket.
A tápláléknak nem minden fehérjéje tartalmazza az emberi fehérjék felépítéséhez szükséges valamennyi aminosavat, vagy legalábbis nem mindben találhatók kellő mennyiségben. A fehérjéket alkotó 20 aminosavnak mintegy a felét az emberi szervezet nem tudja más anyagokból átalakítani, ezek a nélkülözhetetlen, ún. esszenciális aminosavak. Sok növényi fehérje tökéletlen az aminosavtartalom tekintetében és erre különösen a vegetáriánus étrend összeállításakor kell figyelemmel lenni. Az esszenciális aminosavak hiánya a szervezet fejlődését lelassítja és ellenállását aláássa, akár a vitaminok hiánya. Az állati fehérje (tej, tojás, hús, hal) az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, ezért a legtöbb állati fehérje magasabb értékű, mint a növényi fehérjék nagy része.
A növekvő és fejlődő szervezetnek fokozott mértékben van szüksége sejtjeinek, testanyagának felépítéséhez az építőkövekre, többek közt az aminosavakra, így a fehérjékre. A fehérjeszükséglet nagyságát a különböző életkorokra nézve pontosan ismerjük. Ha nem kapja meg a szervezet kívülről a szükséglet minimumát, kénytelen saját fehérjéit fölhasználni és elégetni, többek között ez a folyamat is dystrophiához sorvadáshoz vezethet. Ha a szükségletnél nagyobb a fehérje bevitele, a szervezet a fölösleget ugyanúgy elégeti, akár a zsírokat vagy a cukrokat.
A csecsemő táplálása szempontjából a legtökéletesebb fehérjeforrás az anyatej, fontossági sorrendben követik a tehéntej és származékai, hús, hal, tojás, zab, burgonya, szója, egyéb hüvelyesek, gabonafélék.
A tápláléknak nem minden fehérjéje tartalmazza az emberi fehérjék felépítéséhez szükséges valamennyi aminosavat, vagy legalábbis nem mindben találhatók kellő mennyiségben. A fehérjéket alkotó 20 aminosavnak mintegy a felét az emberi szervezet nem tudja más anyagokból átalakítani, ezek a nélkülözhetetlen, ún. esszenciális aminosavak. Sok növényi fehérje tökéletlen az aminosavtartalom tekintetében és erre különösen a vegetáriánus étrend összeállításakor kell figyelemmel lenni. Az esszenciális aminosavak hiánya a szervezet fejlődését lelassítja és ellenállását aláássa, akár a vitaminok hiánya. Az állati fehérje (tej, tojás, hús, hal) az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, ezért a legtöbb állati fehérje magasabb értékű, mint a növényi fehérjék nagy része.
A növekvő és fejlődő szervezetnek fokozott mértékben van szüksége sejtjeinek, testanyagának felépítéséhez az építőkövekre, többek közt az aminosavakra, így a fehérjékre. A fehérjeszükséglet nagyságát a különböző életkorokra nézve pontosan ismerjük. Ha nem kapja meg a szervezet kívülről a szükséglet minimumát, kénytelen saját fehérjéit fölhasználni és elégetni, többek között ez a folyamat is dystrophiához sorvadáshoz vezethet. Ha a szükségletnél nagyobb a fehérje bevitele, a szervezet a fölösleget ugyanúgy elégeti, akár a zsírokat vagy a cukrokat.
A csecsemő táplálása szempontjából a legtökéletesebb fehérjeforrás az anyatej, fontossági sorrendben követik a tehéntej és származékai, hús, hal, tojás, zab, burgonya, szója, egyéb hüvelyesek, gabonafélék.