A kétfejű lány(ok)
Mielőtt hülyeségeket kezdenénk beszélni... igen, ők egy sziámi ikerpár, ám az ő esetkükben nem a hagyományos értelemben vett "összenövésről" van szó, egészen egyszerűen két központi idegrendszer fejlődött ki egy testben. Ettől függetlenül ők két külön személy: eltérő belső vonásokkal és önálló személyiséggel.
Már bocsi, hogy kötözködök, de se az aids, se a szintévesztés nem genetikai betegség. (Illetve a szintévesztésnak csak nagyon kis hányada)
Az AIDS az egy tünet együttes, amit a HIV nevű virus okoz.
Egyébként meg nem csak a törpenövés, hanem a magasnövés, stb is lehet genetikai öröklődés, csak ezeket az emberek nem hivják betegségnek.
A dawn kór meg nem genetikai betegség, hanem a beltenyészet egyik megnyilvánulása.
Egyébként a mutáció okai (mert ezek mutációnak számitanak orvosi értelemben) nagyon sok minden lehet. Hibás reprodukáció, amit stresz, magas szintű elek a vérkeringésben, vagy pont alacson szintűek okozhatnak. Pl genetikai körökben ismert tény, hogyha alacson magynézium szinttel rendelkezzik valaki, annál gyakran fellép génrészlet duplikáció.
Ezen kívül a béta- és gama sugárzás is okokzhat ilyent (béta természetéből adódóan ritkábban, ám súlyosabat), valamint egyes vegyi anyagok, és bizonyos táplálékok.
Egyébként valaki felvetette, hogy ilyen gyakran van olyan helyen, ahol vagy atomot robbantottak, vagy nagy a beltenyészet.
Az elöbbit már mondtam, hogy a béta és gama sugárzás miatt, utóbbi kicsit bonyorultabb.
Amikor nagy a beltenyészet, akkor a kromoszómák duplikációjával van probléma. A kromoszomák felét úgye az ember az apjától, a másik felét az anyjától kapja. Ennek sokan nem tulajdonítanak jelentőséget, pedig hatalmas van.
A kromoszómák tartalmazzák a teljes genetikai kódod, amik viszont az életed során változnak, mert kódolják pl a betegségekre való ellenállási receptorokat is.
Azért vannak párba, hogy teljes legyen a paletta, viszont a mindkét kromoszómában lévő részek az egyikben inaktívá válnak, illetve modosulnak. Namost, ha hasonló gének kerülnek egymáshoz, akkor nagyon sok mindenre nem tud reagálni, mert hiányzik nagyon sok része, ami az alap dolgokra kellene, ezért nagyon sok betegségre, vegyi anyagra, vagy csak egyszerű virusokra nem tud reagálni a fejlődés során, és ezek beépülnek a génjébe, ezáltal teljesen elmutálva azt.
A másik rész a rossz hasadás. Mint ismert az ember minden nap kb 1 millió mutáns sejtet pusztit el magában (jó esetben) . Amikor egy mutálódott sejt egy petesejt, akkor nagy probléma van, úgyanis a petesejt elpusztítására sajnos nicns beállva az emberi szervezet. A legtöbb mutáció nem vészes, egyedül a rosszul szétesett kromoszomájú ami nagyon súlyos. Lévén, hogy az emberi sejt mind az anyában, mind az apában az alap 46-os kromoszomájú sejtből esik szét 2 jó esetben 23-as kromoszómájú sejtté. Valamikor ez +-1 kromoszómát mutat (ez főleg idősebb korban gyakoribb(35-től felfele)). Vagyis széteshet 22 és 24es kromoszómájú párra is. és pl a dawn-kórt egy 24 és egy 23as kromoszómájú petesejt-himsejt találkozása okozza. De ez okkoza a ivari kromoszóma duplikációjának is az okát. (Az XXX-es kromoszómájú, illetve az XYY kromoszómájú emberek létét is.)
Remélem a kis tudományos beirással nem bántottam meg senkit, én minden érthető.
Az AIDS az egy tünet együttes, amit a HIV nevű virus okoz.
Egyébként meg nem csak a törpenövés, hanem a magasnövés, stb is lehet genetikai öröklődés, csak ezeket az emberek nem hivják betegségnek.
A dawn kór meg nem genetikai betegség, hanem a beltenyészet egyik megnyilvánulása.
Egyébként a mutáció okai (mert ezek mutációnak számitanak orvosi értelemben) nagyon sok minden lehet. Hibás reprodukáció, amit stresz, magas szintű elek a vérkeringésben, vagy pont alacson szintűek okozhatnak. Pl genetikai körökben ismert tény, hogyha alacson magynézium szinttel rendelkezzik valaki, annál gyakran fellép génrészlet duplikáció.
Ezen kívül a béta- és gama sugárzás is okokzhat ilyent (béta természetéből adódóan ritkábban, ám súlyosabat), valamint egyes vegyi anyagok, és bizonyos táplálékok.
Egyébként valaki felvetette, hogy ilyen gyakran van olyan helyen, ahol vagy atomot robbantottak, vagy nagy a beltenyészet.
Az elöbbit már mondtam, hogy a béta és gama sugárzás miatt, utóbbi kicsit bonyorultabb.
Amikor nagy a beltenyészet, akkor a kromoszómák duplikációjával van probléma. A kromoszomák felét úgye az ember az apjától, a másik felét az anyjától kapja. Ennek sokan nem tulajdonítanak jelentőséget, pedig hatalmas van.
A kromoszómák tartalmazzák a teljes genetikai kódod, amik viszont az életed során változnak, mert kódolják pl a betegségekre való ellenállási receptorokat is.
Azért vannak párba, hogy teljes legyen a paletta, viszont a mindkét kromoszómában lévő részek az egyikben inaktívá válnak, illetve modosulnak. Namost, ha hasonló gének kerülnek egymáshoz, akkor nagyon sok mindenre nem tud reagálni, mert hiányzik nagyon sok része, ami az alap dolgokra kellene, ezért nagyon sok betegségre, vegyi anyagra, vagy csak egyszerű virusokra nem tud reagálni a fejlődés során, és ezek beépülnek a génjébe, ezáltal teljesen elmutálva azt.
A másik rész a rossz hasadás. Mint ismert az ember minden nap kb 1 millió mutáns sejtet pusztit el magában (jó esetben) . Amikor egy mutálódott sejt egy petesejt, akkor nagy probléma van, úgyanis a petesejt elpusztítására sajnos nicns beállva az emberi szervezet. A legtöbb mutáció nem vészes, egyedül a rosszul szétesett kromoszomájú ami nagyon súlyos. Lévén, hogy az emberi sejt mind az anyában, mind az apában az alap 46-os kromoszomájú sejtből esik szét 2 jó esetben 23-as kromoszómájú sejtté. Valamikor ez +-1 kromoszómát mutat (ez főleg idősebb korban gyakoribb(35-től felfele)). Vagyis széteshet 22 és 24es kromoszómájú párra is. és pl a dawn-kórt egy 24 és egy 23as kromoszómájú petesejt-himsejt találkozása okozza. De ez okkoza a ivari kromoszóma duplikációjának is az okát. (Az XXX-es kromoszómájú, illetve az XYY kromoszómájú emberek létét is.)
Remélem a kis tudományos beirással nem bántottam meg senkit, én minden érthető.