Á, én ezen már meg sem lepődöm:P A németek borzalmasan ostobák, ha földrajzról van szó.
Ezt saját bőrömön tapasztaltam, mikor tavaly nyáron kimentem barátokkal melózni München mellé két hétre. Volt egy kis szabadidőnk, így a csoport többi tagjával (kábé 20 emberről van szó, csak mi voltunk magyarok, többiek "bennszülöttek" voltak) elmentünk bevásárolni és ha már ott voltunk, némi szeszt is kívántunk magunkhoz vételezni. Kiváncsiak lettünk, hogy milyenek a német borok, rövid keresés után megtaláltuk a német nagyáruház boros részlegét, ahol nagyon szépen, színvonalasan, országokra lebontva lehetett különféle borokat találni. A különféle népektől származó nedűket kis cimkén, az adott ország német nevével és zászlajával jelölték meg. A baj ott kezdődött, hogy megtaláltuk hazánk kis részlegét, ahol a csodálatos hangzású Ungarn mellett kedvesen befigyelt Uruguay zászlaja... Frankón a fehér-kék csíkos lobogó díszítette a magyar borokat, amelyek csak annyi szót érdemelnek, hogy tokaji aszú, vagy egri bikavér vagy ilyen nívósabb szőlőlevek egyáltalán nem voltak kaphatóak, a legminőségibb (van ilyen szó?:P) anyag ha jól emlékszem a cserszegi fűszeres volt, vagy valami ilyesmi...
Barátokkal kicsit kiakadtunk, de a legszarabb az volt az egészben, mikor a német társak megkérdezték, hogy miért hőbörgünk itt össze-vissza, erre megmutattunk nekik a címkét, ők meg csak a vállukat vonogatták és nem értették, hogy mi a hiba a precíz német rendszerben... Azt hiszem no comment.
Na mindegy, bocs, hogy ilyen hosszú kommentet rittyentettem, csak gondoltam megosztom veletek árja barátaink remek topográfiai ismereteit...
Földrajz óra német módra...
Ezt saját bőrömön tapasztaltam, mikor tavaly nyáron kimentem barátokkal melózni München mellé két hétre. Volt egy kis szabadidőnk, így a csoport többi tagjával (kábé 20 emberről van szó, csak mi voltunk magyarok, többiek "bennszülöttek" voltak) elmentünk bevásárolni és ha már ott voltunk, némi szeszt is kívántunk magunkhoz vételezni. Kiváncsiak lettünk, hogy milyenek a német borok, rövid keresés után megtaláltuk a német nagyáruház boros részlegét, ahol nagyon szépen, színvonalasan, országokra lebontva lehetett különféle borokat találni. A különféle népektől származó nedűket kis cimkén, az adott ország német nevével és zászlajával jelölték meg. A baj ott kezdődött, hogy megtaláltuk hazánk kis részlegét, ahol a csodálatos hangzású Ungarn mellett kedvesen befigyelt Uruguay zászlaja... Frankón a fehér-kék csíkos lobogó díszítette a magyar borokat, amelyek csak annyi szót érdemelnek, hogy tokaji aszú, vagy egri bikavér vagy ilyen nívósabb szőlőlevek egyáltalán nem voltak kaphatóak, a legminőségibb (van ilyen szó?:P) anyag ha jól emlékszem a cserszegi fűszeres volt, vagy valami ilyesmi...
Barátokkal kicsit kiakadtunk, de a legszarabb az volt az egészben, mikor a német társak megkérdezték, hogy miért hőbörgünk itt össze-vissza, erre megmutattunk nekik a címkét, ők meg csak a vállukat vonogatták és nem értették, hogy mi a hiba a precíz német rendszerben... Azt hiszem no comment.
Na mindegy, bocs, hogy ilyen hosszú kommentet rittyentettem, csak gondoltam megosztom veletek árja barátaink remek topográfiai ismereteit...