
A szürrealizmus egyik híres festője volt a belga René Magritte, azaz ő. Ahogy azt a linkelt galériában láthatjuk, minimalista eszközökkel is érdekes munkákat készített, mindenki megtalálhatja a kedvencét közte. (nekem pl. tetszik az Emlék , a Portré, de sok másikat is említhetnék)
Alapból nem Magritte-ról akartam anyagot küldeni, de megérdemli. A poszt pedig ezzel együtt is lehetne a kijelölt Nagy Izés Vitaposzt, ha egyetért ezzel a társaság. A kép elég jó gondolatébresztő, és a többi poszt helyett itt nyugodtan meg lehetne vitatni az élet dolgait. Ahogy eddig látom, a kedves közönség elég értelmes emberekből áll, és a máshol folytatott sokszor végtelenbe nyúló vitáknak itt teremthetünk egy helyet, ahol kulturált módon lehet filozofálni, hitvitázni, politizálni vagy ki éppen mit akar.
"Vagy ha nem, hát kisnyúl."
Attól h valaki egyszer elkezd itt nyilvánosan gondolkodni, elemezgetni, nem feltétlen savanyúpofa, ne sarkíts kérlek.
De a válasz a korábbi mondatodhoz szól: milyen élet rohan el melletted? Te talán nem élsz csak loholsz egy valami felé,amiről azt mondták, h az az élet? Ha egy sarokban kuksolok és csak nézek ki a fejemből, az is ÉLET. Nekem pl. senki se akarja megmondani mi az élet. Manapság persze pont ezt akarják veled,velem,velünk elhitetni: az élet a fogyasztás, a vidámság, a pótszerek, a szomorúságot, a pénzért nem vehető dolgokat,a gyászt söpörjük a szőnyeg alá, stb. Vajon akkor mitől van annyi lelkibeteg a világon, mint eddig még soha? És miért Európában, az Államokban és a "fejlett" vidékeken találjuk ezek 95%-át? Ez az az élet, ami elrohan mellettünk? Akkor én intek neki egy pát, és megyek sarokban kuksolni, mert ennél az is szebb és több.
Baj meg semmi sincs. Szerintem senki sem néz le téged a véleményed miatt, de te se tedd ezt másokkal, mert akkor tényleg kiosztás lesz a válasz.