A kép felirata: "ez nem egy pipa".A szürrealizmus egyik híres festője volt a belga René Magritte, azaz ő. Ahogy azt a linkelt galériában láthatjuk, minimalista eszközökkel is érdekes munkákat készített, mindenki megtalálhatja a kedvencét közte. (nekem pl. tetszik az Emlék , a Portré, de sok másikat is említhetnék)
Alapból nem Magritte-ról akartam anyagot küldeni, de megérdemli. A poszt pedig ezzel együtt is lehetne a kijelölt Nagy Izés Vitaposzt, ha egyetért ezzel a társaság. A kép elég jó gondolatébresztő, és a többi poszt helyett itt nyugodtan meg lehetne vitatni az élet dolgait. Ahogy eddig látom, a kedves közönség elég értelmes emberekből áll, és a máshol folytatott sokszor végtelenbe nyúló vitáknak itt teremthetünk egy helyet, ahol kulturált módon lehet filozofálni, hitvitázni, politizálni vagy ki éppen mit akar.
"Vagy ha nem, hát kisnyúl."
"Kezdjük ott", hogy nem én kezdtem a "zsidózást" és már most leszögezem, hogy nem vagyok zsidó. Sajnos! Ha az lennék, talán több eszem lenne. Legalább is több eszem lenne, mint sem hogy válaszoljak.
Igazad van, egy templomuk VOLT (én is zsinagógáról beszéltem) s abból mára csak egy fal maradt meg az ú.n. siratófal (előtte a nap minden szakában hajlonganak imákat mormolva és a kövek közé cédulákat dugdosnak Jahvénak).
Az, hogy zsidó valaki, számomra azt jelenti, hogy egy vallási közösséghez tartozik (miként van római vagy görög katolikus, református, unitárius, Jehova tanuja, ortodox, mohamedán, stb.
Szerintem a zsidóknak egy nagy bűnük volt: nem szórták a pénzt, hanem tudtak bánni vele. Volt egy zsidó ismerősöm, aki azt mondta, hogy az ő istene azt parancsolta: minden nap gyarapodjanak. Tehát, ha ő reggel 1 fillérért vesz egy tűt és estig el tudja adni 2 fillérért, már boldogan alhat, mert eleget tett az isteni parancsnak.
A történelem folyamán több király, herceg és még sokan mások is tőlük kértek pénzt. Mondanom se kell, hogy senki sem rokonszenvezik azokkal akiknek tartozik. A középkori Spanyolországban mágján sütögette őket az Inkvizíció (persze javaikat elkobozta a katolikus egyház), II. "Nagy" Katalin cárnő a kozákokat uszította rájuk - azóta ismerjük a "pogrom" szót. Nagy ugrás következik: jött Hitler és bandája.
1945 után a maradék kivándorolt Palesztinába, "az ígéret foldjére" - mondják ők. Ott sincs nyugtuk. Miért?
Cinikusok mondhatnák: jaj annak a népnek, akit Isten kiválasztott s akivel szerződést kötött.