Szerintem nincs itt olyan ember, aki ne fohászkodott volna még Istenhez. Akár egy vizsga előtt, egy veszélyes helyzetben, vagy akár csak egy templomi esküvőn... mindenki életében ott van (persze aki beleszületett) akár megtagadja a hitét, akár nem. Nem mondom azt, hogy nincs Isten, de azt sem, hogy van. Ha van, akkor az ember fejében/lelkében létezik, sehol máshol. Nem kell mindig túlzottan racionálisan felfogni mindent, nem szükséges mindig mindent kézzelfoghatóvá tenni. Valahogy úgy érzem, hogy e dolog kapcsán is hiányzik egyesekből a tolerancia... mert az, hogy kiröhögjük azt, aki hisz valamiben/valakiben, semmi másra nem vall, csak lelki szegénységre.
Apropó, egyházi adó... az emberek nagy többsége sokkal nagyobb "marhaságokra" és felesleges dolgokra is kiad ugyanennyi pénzt, vagy akár ennek a sokszorosát.
No meg a másik, hogy manapság már ciki is vallásosnak lenni (főleg a fiatalok körében; mert lázadni mindig jobb és menőbb megoldás)... bevallom, én sem vagyok az, de minden este elmorzsolok egy kis imát, és fogalmam sincs, hogy hallja-e bárki a szavaimat, de én ettől jobban érzem magam. És talán ennyi a lényeg. Mindenki maga dönti el, hogy neki mi a jó, és mi az, amiben "érdemes" hinnie.
Bocs a "hittan óráért".
Hogy is van ez?
Apropó, egyházi adó... az emberek nagy többsége sokkal nagyobb "marhaságokra" és felesleges dolgokra is kiad ugyanennyi pénzt, vagy akár ennek a sokszorosát.
No meg a másik, hogy manapság már ciki is vallásosnak lenni (főleg a fiatalok körében; mert lázadni mindig jobb és menőbb megoldás)... bevallom, én sem vagyok az, de minden este elmorzsolok egy kis imát, és fogalmam sincs, hogy hallja-e bárki a szavaimat, de én ettől jobban érzem magam. És talán ennyi a lényeg. Mindenki maga dönti el, hogy neki mi a jó, és mi az, amiben "érdemes" hinnie.
Bocs a "hittan óráért".