Best of Izé

Pár hónapja volt egy műsor a Spektrumon (asszem ott) a rasszizmusról Amerikában. Mutatták a 60-as évek amerikáját, ahol verték a négereket. Aztán végigkövették, hogy hogyan változott a helyzet. Egy férfi (mellesleg néger) azt mondta, hogy akkoriban ha egy néger ki akart törni kétszer annyit kellett teljesítenie, mint egy fehér, hogy elismerjék. Rengeteg időbe, munkába és kúrva nagy kitartásra volt szükség, hogy a tiszetsséges négereket elismerjék. Amerikában (és a világ szinte minden pontján) most az egyetemen néger professzorok, docensek, kutatók vannak. Lassan néger elnöke is lehet amerikának. Orvosok, szív- és agysebészek, tábornokok...mind mind négerek. Miért nem látni kicsiny hazánkban (vagy a világban) cigány agysebészt vagy egyetemi docenst, professzort, kutatómérnököt? Itt ha valaki cigánynak vallja magát rögtön kap a felvételihez 100 pontot, hogy "jaj te szegény" nemhogy még duplaannyit teljesítene mint lásd azt amerikában. Kolompár Orbán Martin Luther King-gel példálózik, mégpedig azt mondja, hogy ő a példaképe és ő is úgy érzi, hogy ugyanazt a harcot folytatja mint ő. Felháborító, hogy egy ilyen bűnöző cigány Luther King-hez meri magát hasonlítani. Luther egyházi személy volt (ha jól tudom pap) és tudtommal nem idézték be jogtalan előny szerzés bűntettével bíróságra nem úgy, mint Kolompárkát.
Csak azt nem értem, hogy ha olyan sokan elítéljük a cigányságot miért tart még ez az ország itt, ahol most van? Ha a többségnek elege van ebből a rendszerből miért áll még mindég? Csak nem vagyunk elegen, mivel még mindég nyögjük a sok igazságtalanságot. Egy nagy magyaraunk (nemtudom pontosan ki, Szécheny vagy Kossuth) mondta, hogy minden országnak olyan a vezetése, mint amilyen a polgárai. Ha így van, akkor búcsúzzunk el szépen attól a magyarországtól, amit itt mindenki szeretne látni és megérni, mert soha nem fog eljönni és nekünk végünk.