Nem tudom ki takarított a koleszban, de hogy nem a haver haverjának a haverja, az tuti. Talán megihlette őket Moldova György egyik novellája, amelyben katona-élményeit meséli el az őt jellemző igen szaftos stílusban:
Már vagy egy hete táborozának egy domb alján, mely dombra az őrmester naponta többször is fel-le kergette őket. Elátkozák ezért a dombot, el az őrmestert is. Sőt! ha latrinára kellett menniük az is DIREKT a domb tetejére lett ásatva. Szó-szó, valamelyik társuk egyszer kerített jónéhány kiló élesztőt s egy este belevágta mindet a latrinába. Az őrmester sátra állt legközelebb a domb aljához. A tábor aludt, az élesztő dolgozott. Másnap őrmester elvtársnak, midőn kilép vala a sátorból, igen kellemetlen meglepetésben lőn része.
Már vagy egy hete táborozának egy domb alján, mely dombra az őrmester naponta többször is fel-le kergette őket. Elátkozák ezért a dombot, el az őrmestert is. Sőt! ha latrinára kellett menniük az is DIREKT a domb tetejére lett ásatva. Szó-szó, valamelyik társuk egyszer kerített jónéhány kiló élesztőt s egy este belevágta mindet a latrinába. Az őrmester sátra állt legközelebb a domb aljához. A tábor aludt, az élesztő dolgozott. Másnap őrmester elvtársnak, midőn kilép vala a sátorból, igen kellemetlen meglepetésben lőn része.