Egy újabb kivesézni való témát találtam "Luxusprostik az egyetemen" címmel.Mire "kényszerülnek" a fiatalok, hogy a tanulmányukat finanszírozzák és/vagy az igény szerinti életszínvonalukat megteremtsék? Meddig elítélendő? Valóban szükség van erre? Hova vezet ez? ..?...? ...stb.
Ennek leglényegesebb vonása a létezés teljességét magába foglaló egészleges szemlélet, vagyis az a felismerés, hogy a világban minden mindennel összefügg, s az egyéni üdv csak a létezés egészébe ágyazottan, a közösség boldogulásával párhuzamosan érhető el.
keresztény megközelítés:
kereszténységben nem lehet megosztottság, kettősség az elmélet és a gyakorlat között, máskülönben lényegét veszíti el. Sőt, a tanítás meg kell egyezzen a gyakorlattal, mind az Istennel való kapcsolatát, mind az emberek egymás közötti kapcsolatát tekintve. Ha a keresztények nem gyakorolják a testvéri szeretetet, ha az egyház tagjai közömbösen vagy egymással versengve élnek, a prédikáció nem más, mint élettelen szó és holt betű.
és ha nem vallásos alapon vizsgálom akkor egy kis részlet a közösség, és egyén kapcsolatáról:
"A közös érdekeken és értékeken kívül vannak más általános jellemzői is a közösségnek. A közösségek általában közös célok vagy feladatok érdekében jönnek létre. A közös célok eléréséért a közösség tagjai közös döntéseket hoznak, közös lépéseket tesznek. Nagy jelentőségű a közösségi (érzés) tudat(a), vagyis az említett jellemzők létezésének tudata, hiszen ezáltal a tudat által válik lehetővé a közösség (hatékony) működése. A közösségi tudat jelzi, hogy a közösség fontos az egyén számára, illetve az egyén a közösség számára. "
Tehát ha ezek nem működnek rendesen akkor csak egyének léteznek, és nincs hazád, országod, néped. Csak te mint egyén létezel, és a gyerekeidnek nem lessz jobb világ. Mivel ezek kialakításához közösséget kell alkotnod a többi emberrel.
Ajánlok figyelmedbe pár olvasmányt a kúltúra terjedéséről, és hogy ez szintén nem egyéni, hanem a közösség formálja.