29 év. 11 éves jogsi, ebből 11 év autó, 2 a nagymotor. Na. Bemutatkozás megvolt.
Bakeyoo, a videó iszonyat "jó". Az ilyeneket a tanfolyamon, jogsiszerzés előtt kellene megmutatni fiatalnak, öregnek, fiúnak, lánynak, a királyságos menőmanónak és a béna, soha-nem-lesz-belőle-jó-sofőröknek egyaránt.
Sokáig gondolkodtam, érdemes-e beszállni a szokásos anyázásba, amit sajnos megint látni itt, kinek van igaza, kinek nincs...? Azért gondolom, hogy érdemes, mert a közlekedés szívügyem. Üzletkötő vagyok, sokat vagyok ezért úton hivatalból, de magánemberként is. Céges autónk egy benzines Octavia, ami persze nem Audi, meg BMW (bár ilyeneket is vezettem már, nem is akármilyet), de egy alapvetően erős járgánynak mondható. Magánautóm a másik véglet, egy 31 éves Lada, és ezzel is kezdeném.
Oktatóm szigorú ember volt, mindig figyelmeztetett arra, hogy a közlekedés VESZÉLYES ÜZEM, nem elég, ha én figyelek, mindenki más hülyeségére, várható cselekedetére figyelnem kell. Azt állítom, jól megtanultam vezetni.
A jogsim megszerzése után nem sokkal elkezdtünk haverommal gokartozni. Egyfolytában a pályán lógtunk, egymást doppingoltuk, mindketten jobbak akartunk lenni a másiknál. Vezetési rutin szempontjából igen hasznos gyakorlat, de szem előtt kell tartani a teljesítmény- és súlykülönbségeket. Aztán Anyámtól megkaptam a Ladámat. Azzal jártam el suli mellett dolgozni egy építkezésre, ahová egy viszonylag néptelen kavicsút vezetett be.
Lada+sóder=fun, ezt hadd ne részletezzem.
Egy reggel elég volt annyi, hogy 20-szal dödörögtek előttem, kerülgetve a lyukakat. Én a nagyfiú röhögve elkerültem őket, mondván, mit piszmogtok, és a megszokott kanyaromba - nem túlzok - 5-10 kilométerrel érkeztem meg gyorsabban a "normálisnál". A vége az árokpart lett, javítás kb. 100 ropi, bár ebben az összes, már rozsdásodó elem cseréje és a teljes újrafestés is benne volt.
EZ volt az a nap, amióta TÉNYLEGESEN tudom, hogy jól vezetek, akármilyen hülyén hangzik is. Azóta nem viszem el az autót a határ szélére, hanem jóval a már-nem-normális-szint alatt maradok, nekem sajna ez a tapasztalat kellett. Szóval erről ennyit, aki azt írta, hogy balesetmentes, az MÉG nem tanulta meg, mennyire egy pillanat műve lehet az egész - ne is legyen része benne senkinek, ha nem muszáj.
Még egy-két mondat a Ladával kapcsolatban: mivel többféle autót vezetek, egyértelműen látom a különbségeket, ahogyan a közlekedésben bánnak velem. Ladát vezetni állandó készenlétet jelent, elveszik az elsőbbségedet, eléd vágnak, letolnak az útról, még ha gyorsabban is mész a megengedettnél. Egyszer kikerülős vészfékezéssel elkerültem egy balesetet, és a sportkocsis csávó mögöttem nekiállt üvölteni velem, hogy mijaf*szt csinálok. Amikor szóltam neki, hogy nézzen már körül, örüljön, hogy nem a lökhárítómban áll, akkor egyből megenyhült. Ehhez az autóhoz (és az említett Trabantokhoz, és társaikhoz) sajnos így állnak hozzá. Úgy látszik, elfelejtették, vagy soha nem volt részük benne: ezek is AUTÓK.
Szoktam vezetni kistehert. Az emberek zömét ez az autó ugyanúgy nem hatja meg, de van, akinek eszébe jut, nem azért gyorsulok olyan nehezen, meg előzöm 10-zel a kamiont, mert qrvára ráérek, hanem mert tele vagyok valószínűleg. Ők azok, akik lemondanak az elsőbbségükről, hogy kiengedjenek, köszönet nekik. 10 mp-cel később ér céljához, de nekem tett egy óriási szívességet, ha tehetem, én is így viselkedek mással is, akármilyen autót vezessek, és akármilyen autóban üljön a másik.
Az Octavia. Egy jó fekvésű, erős nyugati kocsit (már az elnevezés is elárul mindent - nyugati, mert az a frankó) vezetve az ember hajlamos arrogánssá válni. Kis pöccre jól gyorsul, pillanatok alatt el lehet érni vele A-ból B-be, hát milyen dolog ez, hogy valaki engem ebben meggátol? Elkések a megbeszélésemről? Időben kell indulni. Időben indultam, de mégis elkések? Telefon, bocsi, késni fogok, általában megértik, a fontos megbeszélésekre meg úgyis bőséges időtartalékkal kell elindulni.
De ezek csak kifogások. Igazából minden filmben, játékban azt látni, aki a gyorsabb, spoileresebb, alufelnisebb és matricásabb, az az ÁSZ az utakon. Persze elég egy munkahelyi, vagy egy magánéleti frusztráció, és ezt valamiért mindenki magával viszi a közlekedésbe, ott vezeti le őket. Apró kis hülye elégtételek napi szinten - "mekkorát nézett a kis Suzukis köcsög". Hűha, nagyfiú. Meg persze a megnövelt teljesítményesesek. Idén nyáron Győrben éjszakánként hallani a gyorsulási versenyeket a városban, ezelőtt valahogy nem nagyon veszélyeztették a belső utakat. Nemtom, hányan emlékeznek a Lambo's balesetre az M1-M7-esen. Ez a fajta ember már egy más kategória, az űbermens. Nincsenek szabályok, akármit meg lehet csinálni. Simán történhetett volna nagyobb baj ott is, mint a pl. mumus által küldött képen látható, és nem lehet tenni ellene semmit. Elég egy buliból hazafelé tartó becsiccsentett fiatal az egyik kanyar mögött, undergroundos királysrácok...
Most így egy csomó mindent kiírtam magamból, nemtom, van-e összefüggés benne, vagy a lényeg érthető-e. A szabályok nem azért vannak, hogy minket szivassanak, hanem hogy egyenlő, amennyire lehet, biztonságos feltételeket szabjanak mindenkinek, gyalogosnak, bringásnak, motorosnak és autósnak egyaránt. Szeressük egymást gyerekek, és ha adrenalin kell, húzzatok a Hungaroringre! (Vagy amelyik közelebb van.) Uff!
Bakeyoo, a videó iszonyat "jó". Az ilyeneket a tanfolyamon, jogsiszerzés előtt kellene megmutatni fiatalnak, öregnek, fiúnak, lánynak, a királyságos menőmanónak és a béna, soha-nem-lesz-belőle-jó-sofőröknek egyaránt.
Sokáig gondolkodtam, érdemes-e beszállni a szokásos anyázásba, amit sajnos megint látni itt, kinek van igaza, kinek nincs...? Azért gondolom, hogy érdemes, mert a közlekedés szívügyem. Üzletkötő vagyok, sokat vagyok ezért úton hivatalból, de magánemberként is. Céges autónk egy benzines Octavia, ami persze nem Audi, meg BMW (bár ilyeneket is vezettem már, nem is akármilyet), de egy alapvetően erős járgánynak mondható. Magánautóm a másik véglet, egy 31 éves Lada, és ezzel is kezdeném.
Oktatóm szigorú ember volt, mindig figyelmeztetett arra, hogy a közlekedés VESZÉLYES ÜZEM, nem elég, ha én figyelek, mindenki más hülyeségére, várható cselekedetére figyelnem kell. Azt állítom, jól megtanultam vezetni.
A jogsim megszerzése után nem sokkal elkezdtünk haverommal gokartozni. Egyfolytában a pályán lógtunk, egymást doppingoltuk, mindketten jobbak akartunk lenni a másiknál. Vezetési rutin szempontjából igen hasznos gyakorlat, de szem előtt kell tartani a teljesítmény- és súlykülönbségeket. Aztán Anyámtól megkaptam a Ladámat. Azzal jártam el suli mellett dolgozni egy építkezésre, ahová egy viszonylag néptelen kavicsút vezetett be.
Lada+sóder=fun, ezt hadd ne részletezzem.
Egy reggel elég volt annyi, hogy 20-szal dödörögtek előttem, kerülgetve a lyukakat. Én a nagyfiú röhögve elkerültem őket, mondván, mit piszmogtok, és a megszokott kanyaromba - nem túlzok - 5-10 kilométerrel érkeztem meg gyorsabban a "normálisnál". A vége az árokpart lett, javítás kb. 100 ropi, bár ebben az összes, már rozsdásodó elem cseréje és a teljes újrafestés is benne volt.
EZ volt az a nap, amióta TÉNYLEGESEN tudom, hogy jól vezetek, akármilyen hülyén hangzik is. Azóta nem viszem el az autót a határ szélére, hanem jóval a már-nem-normális-szint alatt maradok, nekem sajna ez a tapasztalat kellett. Szóval erről ennyit, aki azt írta, hogy balesetmentes, az MÉG nem tanulta meg, mennyire egy pillanat műve lehet az egész - ne is legyen része benne senkinek, ha nem muszáj.
Még egy-két mondat a Ladával kapcsolatban: mivel többféle autót vezetek, egyértelműen látom a különbségeket, ahogyan a közlekedésben bánnak velem. Ladát vezetni állandó készenlétet jelent, elveszik az elsőbbségedet, eléd vágnak, letolnak az útról, még ha gyorsabban is mész a megengedettnél. Egyszer kikerülős vészfékezéssel elkerültem egy balesetet, és a sportkocsis csávó mögöttem nekiállt üvölteni velem, hogy mijaf*szt csinálok. Amikor szóltam neki, hogy nézzen már körül, örüljön, hogy nem a lökhárítómban áll, akkor egyből megenyhült. Ehhez az autóhoz (és az említett Trabantokhoz, és társaikhoz) sajnos így állnak hozzá. Úgy látszik, elfelejtették, vagy soha nem volt részük benne: ezek is AUTÓK.
Szoktam vezetni kistehert. Az emberek zömét ez az autó ugyanúgy nem hatja meg, de van, akinek eszébe jut, nem azért gyorsulok olyan nehezen, meg előzöm 10-zel a kamiont, mert qrvára ráérek, hanem mert tele vagyok valószínűleg. Ők azok, akik lemondanak az elsőbbségükről, hogy kiengedjenek, köszönet nekik. 10 mp-cel később ér céljához, de nekem tett egy óriási szívességet, ha tehetem, én is így viselkedek mással is, akármilyen autót vezessek, és akármilyen autóban üljön a másik.
Az Octavia. Egy jó fekvésű, erős nyugati kocsit (már az elnevezés is elárul mindent - nyugati, mert az a frankó) vezetve az ember hajlamos arrogánssá válni. Kis pöccre jól gyorsul, pillanatok alatt el lehet érni vele A-ból B-be, hát milyen dolog ez, hogy valaki engem ebben meggátol? Elkések a megbeszélésemről? Időben kell indulni. Időben indultam, de mégis elkések? Telefon, bocsi, késni fogok, általában megértik, a fontos megbeszélésekre meg úgyis bőséges időtartalékkal kell elindulni.
De ezek csak kifogások. Igazából minden filmben, játékban azt látni, aki a gyorsabb, spoileresebb, alufelnisebb és matricásabb, az az ÁSZ az utakon. Persze elég egy munkahelyi, vagy egy magánéleti frusztráció, és ezt valamiért mindenki magával viszi a közlekedésbe, ott vezeti le őket. Apró kis hülye elégtételek napi szinten - "mekkorát nézett a kis Suzukis köcsög". Hűha, nagyfiú. Meg persze a megnövelt teljesítményesesek. Idén nyáron Győrben éjszakánként hallani a gyorsulási versenyeket a városban, ezelőtt valahogy nem nagyon veszélyeztették a belső utakat. Nemtom, hányan emlékeznek a Lambo's balesetre az M1-M7-esen. Ez a fajta ember már egy más kategória, az űbermens. Nincsenek szabályok, akármit meg lehet csinálni. Simán történhetett volna nagyobb baj ott is, mint a pl. mumus által küldött képen látható, és nem lehet tenni ellene semmit. Elég egy buliból hazafelé tartó becsiccsentett fiatal az egyik kanyar mögött, undergroundos királysrácok...
Most így egy csomó mindent kiírtam magamból, nemtom, van-e összefüggés benne, vagy a lényeg érthető-e. A szabályok nem azért vannak, hogy minket szivassanak, hanem hogy egyenlő, amennyire lehet, biztonságos feltételeket szabjanak mindenkinek, gyalogosnak, bringásnak, motorosnak és autósnak egyaránt. Szeressük egymást gyerekek, és ha adrenalin kell, húzzatok a Hungaroringre! (Vagy amelyik közelebb van.) Uff!