Akkor folytassuk. Mondjuk maradjunk a kereszténységnél, ezen belül én a róm.kat-ot ismerem, tehát legyen ez terítéken.
Az egyházon belül állandóak a változások, csak nem ismered ezek szerint jól a dolgot. Egyetlen alap van ami azért nem változhat, mert akkor az egész önmagát hazudtolná meg. 2000 év óta minden más szinte gyökeresen át meg visszaalakult, és egyre tisztább az ügy. Van még ma inkvizíció? Vannak hitháborúk? Nincsenek, mert ez a fajta szemét már lekopott. Van helyette más, de ez nemcsak az rk-ra, nemcsak a keresztényre, nemcsak a hívő emberekre jellemző.
A hívek nem azt hiszik el amit tanítanak, legalábbis jó esetben, de ez is az ő tudásukra, érdeklődésükre, kíváncsiságukra van bízva. Ha ismernéd belülről (sajnos nem tudom máshogy megközelíteni) rájönnél h óriási szabadságot ad ehhez az egyházhoz tartozni. A világ tele van a különféle irányzatokkal, rendekkel, csak azt dobja ki az egyház,aki már az alapokat kérdőjelezi meg. Az alap pedig a fickó sztorija a kereszten. Az életéről szóló eseményeket pedig még az rk-n belül is sokan sokféleképp magyarázzák, és emiatt senki nincs felháborodva.
A különböző oktatási dolgok csak azt a célt szolgálják, h a gyerekeink is egyáltalán tudjanak ezekről a dolgokról, és arról h a mindig óriási tagadás ellenére valaki igazolja számukra h ilyen is van, így is élhetsz. Nem kényszer egyáltalán, bár én is tudok szörnyű példákat, de nem az az általános. Ha nem tanítod meg erre a gyerekeid,akkor is tudni fognak róla, és bármilyen nehéz elfogadni, nem te fogod eldönteni h hisznek-e majd vagy nem. Ezt nem tudod befolyásolni. Végigültem jópár évnyi hittanórát, untam, nem untam, nem fogott meg különösebben, de nem is lett különösebb bajom tőle. Elmondta hát elmondta, ebből is felelni kell mint matekból, az egész egykutya. Évekkel később (jópárral) értettem meg sokmindent, amikor pedig templom, pap vagy hívő ember közelében sem jártam. Elkezdett foglalkoztatni a dolog, nem hagyott békén, pedig menekültem előle. Velem épp ennyi történt, de rengeteg olyat is ismerek aki pont a suli hatására kőkemény vallásgyűlölő lett, de egyszer mégiscsak megfogta valami. Ezt csak azért írom le h kicsit érthetőbb legyen: hitet nem tudsz belemagyarázni semmilyen egészséges lelkű emberbe, ép elmékbe. Nem kötelező vallásosnak lenni, nem kötelező hinni, de elfogadni mások másféle életét sztem vmi efölötti alapdolog volna.
Igazad van, sokmindennel sokan visszaélnek, de amit nem tudom miért olyan nehéz felfogni: senki sem mondja meg h te így higgy vagy úgy. Persze vannak előírt dolgok, de ha fütyülsz az egészre, akkor sem fog kiutálni senki. Folyamatos keresés ez az egész, nem leírt parancsok szimpla betartása. És érdekes h minél jobban belerágod magad, annál értelmesebbnek tűnnek a hétköznapi életed szempontjából is az "előírások", és kezdesz rájönni h miért is vannak. Most mondhatod h pont ez az agymosás, pedig soha és senki nem erőszakolta rám. Ha próbálta, akár pap, akár nem, hát rosszul tette, mert én spec. attól csak elzárkózóbb leszek, mint az emberek legnagyobb része. Ahogy próbálom sulykolni: az egyház is emberekből áll, az emberek pedig rengetegszer hibáznak. Ha olyan óriási agymosás lenne az egész, akkor miért lehet ennyire sokféle ember mégis ugyanabban az egyházban? Valamit csak kapnak ott, ha már ennyire jól érzik magukat tőle és boldogan tudnak élni bármilyen betegséggel, gyásszal tragédiákkal együtt is... Lelki nyugalom, biztonság, ilyesmi, mindenkinek ez is más.
Ha meg az egész nem érdekel, hát nem érdekel, nem fog háttérbe szorítani senki. (Persze h volt ilyen törekvés és lesz is egyházi és világi részről egyaránt, mint ahogy manapság pl. katkónak lenni sem a legszebb életforma ebben az országban. De bízzunk benne h mindkét "oldal" egyre értelmesebb lesz.)
Sajnálom h ez a sulimizéria így betett, mi még nem tapasztaljuk mert a porontyok picik. Az összevonósdi döntést nem egyházak hozták, hanem egy sztem vacak párt celebnek felcsapott, azóta megbukott tehetségtelen minisztere. Szerintem ha megpróbálsz beszélni a suliigazgatóval a helyzetről ("muszáj ide járni, meg hittanoztatni?"), akkor talán található egy értelmes kompromisszum. Ha nem, az rossz pont a sulinak, de én sajnos nem tudok ennél több tanácsot adni.
Az egyházon belül állandóak a változások, csak nem ismered ezek szerint jól a dolgot. Egyetlen alap van ami azért nem változhat, mert akkor az egész önmagát hazudtolná meg. 2000 év óta minden más szinte gyökeresen át meg visszaalakult, és egyre tisztább az ügy. Van még ma inkvizíció? Vannak hitháborúk? Nincsenek, mert ez a fajta szemét már lekopott. Van helyette más, de ez nemcsak az rk-ra, nemcsak a keresztényre, nemcsak a hívő emberekre jellemző.
A hívek nem azt hiszik el amit tanítanak, legalábbis jó esetben, de ez is az ő tudásukra, érdeklődésükre, kíváncsiságukra van bízva. Ha ismernéd belülről (sajnos nem tudom máshogy megközelíteni) rájönnél h óriási szabadságot ad ehhez az egyházhoz tartozni. A világ tele van a különféle irányzatokkal, rendekkel, csak azt dobja ki az egyház,aki már az alapokat kérdőjelezi meg. Az alap pedig a fickó sztorija a kereszten. Az életéről szóló eseményeket pedig még az rk-n belül is sokan sokféleképp magyarázzák, és emiatt senki nincs felháborodva.
A különböző oktatási dolgok csak azt a célt szolgálják, h a gyerekeink is egyáltalán tudjanak ezekről a dolgokról, és arról h a mindig óriási tagadás ellenére valaki igazolja számukra h ilyen is van, így is élhetsz. Nem kényszer egyáltalán, bár én is tudok szörnyű példákat, de nem az az általános. Ha nem tanítod meg erre a gyerekeid,akkor is tudni fognak róla, és bármilyen nehéz elfogadni, nem te fogod eldönteni h hisznek-e majd vagy nem. Ezt nem tudod befolyásolni. Végigültem jópár évnyi hittanórát, untam, nem untam, nem fogott meg különösebben, de nem is lett különösebb bajom tőle. Elmondta hát elmondta, ebből is felelni kell mint matekból, az egész egykutya. Évekkel később (jópárral) értettem meg sokmindent, amikor pedig templom, pap vagy hívő ember közelében sem jártam. Elkezdett foglalkoztatni a dolog, nem hagyott békén, pedig menekültem előle. Velem épp ennyi történt, de rengeteg olyat is ismerek aki pont a suli hatására kőkemény vallásgyűlölő lett, de egyszer mégiscsak megfogta valami. Ezt csak azért írom le h kicsit érthetőbb legyen: hitet nem tudsz belemagyarázni semmilyen egészséges lelkű emberbe, ép elmékbe. Nem kötelező vallásosnak lenni, nem kötelező hinni, de elfogadni mások másféle életét sztem vmi efölötti alapdolog volna.
Igazad van, sokmindennel sokan visszaélnek, de amit nem tudom miért olyan nehéz felfogni: senki sem mondja meg h te így higgy vagy úgy. Persze vannak előírt dolgok, de ha fütyülsz az egészre, akkor sem fog kiutálni senki. Folyamatos keresés ez az egész, nem leírt parancsok szimpla betartása. És érdekes h minél jobban belerágod magad, annál értelmesebbnek tűnnek a hétköznapi életed szempontjából is az "előírások", és kezdesz rájönni h miért is vannak. Most mondhatod h pont ez az agymosás, pedig soha és senki nem erőszakolta rám. Ha próbálta, akár pap, akár nem, hát rosszul tette, mert én spec. attól csak elzárkózóbb leszek, mint az emberek legnagyobb része. Ahogy próbálom sulykolni: az egyház is emberekből áll, az emberek pedig rengetegszer hibáznak. Ha olyan óriási agymosás lenne az egész, akkor miért lehet ennyire sokféle ember mégis ugyanabban az egyházban? Valamit csak kapnak ott, ha már ennyire jól érzik magukat tőle és boldogan tudnak élni bármilyen betegséggel, gyásszal tragédiákkal együtt is... Lelki nyugalom, biztonság, ilyesmi, mindenkinek ez is más.
Ha meg az egész nem érdekel, hát nem érdekel, nem fog háttérbe szorítani senki. (Persze h volt ilyen törekvés és lesz is egyházi és világi részről egyaránt, mint ahogy manapság pl. katkónak lenni sem a legszebb életforma ebben az országban. De bízzunk benne h mindkét "oldal" egyre értelmesebb lesz.)
Sajnálom h ez a sulimizéria így betett, mi még nem tapasztaljuk mert a porontyok picik. Az összevonósdi döntést nem egyházak hozták, hanem egy sztem vacak párt celebnek felcsapott, azóta megbukott tehetségtelen minisztere. Szerintem ha megpróbálsz beszélni a suliigazgatóval a helyzetről ("muszáj ide járni, meg hittanoztatni?"), akkor talán található egy értelmes kompromisszum. Ha nem, az rossz pont a sulinak, de én sajnos nem tudok ennél több tanácsot adni.