Persze, nem is állítom, hogy a különböző vallások nem fejlődtek szermernyit sem kialakulásuk óta, de egy hívő gondolkodásmódja valamilyen szinten akkor is kötött(ebb), hiszen (mint azt írod is) a válaszok itt egy nem-anyagi világra vonatkoznak, azaz egy hívő eleve előfeltételezi (bárminemű kézzelfogható bizonyíték igénye nélkül), hogy létezik egy nem-anyagi világ, benne egy Istennel vagy istenekkel, túlvilággal, stb., stb.
Mi következik ebből, ahogy én látom? Egyfajta makacs elzárkózás egy jól felépített, csak egyirányban ("kifelé") átjárható kis "világba", aminek megvannak a maga sajátos szabályai, törvényszerűségei, és ahol nincs helye olyan dolgoknak, mint "ráció", "bizonyíték" vagy "kézzelfoghatóság", következésképpen nincs is okuk (és lehetőségük) azt feltételezni, hogy talán tévednek, és amiben olyan elszántan hisznek valójában csak a fejükben létezik.
És ilyenkor teszem fel a kérdést, hogy ha teszem azt most azt mondanám, hogy márpedig szentül hiszem, és erről totálisan és megingathatatlanul meg vagyok győződve, hogy a felhőkben lila, a földben pedig okkersárga színű koboldok élnek, amik semmiféle tudományos módszerrel ki nem mutathatóak, mivel egy nem-anyagi természetű világ részei, és ha ők nem lennének a világ sem létezhetne, akkor mi történne? Mindenki azt mondaná, hogy őrült vagyok, hogy kóros tévképzetekben szenvedek, holott mi is különbözteti meg ezt a fajta hitet bármely vallásos hittől, mondjuk a keresztény nézetektől? Az a sok évszázad, ami mögötte áll? (- És ha ezt kétezer évvel ezelőtt találom ki? -) Egy több ezer éves szent könyv? (- Én ha kétezer éve könyvet írtam volna róla? -) Rajtam kívül még néhány ezer hívő? (- És ha híveket is toboroztam volna, a híveim pedig további híveket az évszázadok folyamán? -) Lenne egyáltalán lényegbevágó különbség?
Többen hisznek az földönkívüliekben és a szellemekben, mint Istenben.
Mi következik ebből, ahogy én látom? Egyfajta makacs elzárkózás egy jól felépített, csak egyirányban ("kifelé") átjárható kis "világba", aminek megvannak a maga sajátos szabályai, törvényszerűségei, és ahol nincs helye olyan dolgoknak, mint "ráció", "bizonyíték" vagy "kézzelfoghatóság", következésképpen nincs is okuk (és lehetőségük) azt feltételezni, hogy talán tévednek, és amiben olyan elszántan hisznek valójában csak a fejükben létezik.
És ilyenkor teszem fel a kérdést, hogy ha teszem azt most azt mondanám, hogy márpedig szentül hiszem, és erről totálisan és megingathatatlanul meg vagyok győződve, hogy a felhőkben lila, a földben pedig okkersárga színű koboldok élnek, amik semmiféle tudományos módszerrel ki nem mutathatóak, mivel egy nem-anyagi természetű világ részei, és ha ők nem lennének a világ sem létezhetne, akkor mi történne? Mindenki azt mondaná, hogy őrült vagyok, hogy kóros tévképzetekben szenvedek, holott mi is különbözteti meg ezt a fajta hitet bármely vallásos hittől, mondjuk a keresztény nézetektől? Az a sok évszázad, ami mögötte áll? (- És ha ezt kétezer évvel ezelőtt találom ki? -) Egy több ezer éves szent könyv? (- Én ha kétezer éve könyvet írtam volna róla? -) Rajtam kívül még néhány ezer hívő? (- És ha híveket is toboroztam volna, a híveim pedig további híveket az évszázadok folyamán? -) Lenne egyáltalán lényegbevágó különbség?