Alapvetően igazat adok neki, mivel hasonló az én álláspontom is, DE:
1. Tény, hogy a bolygónk folyamatosan változik, azonban az utóbbi 100-150 évben ezek a változások olyan mértékben felgyorsultak, hogy ez kétségkívül a mi számlánkra írható.
2. Szerintem senki nem akar egy Marshoz hasonló kietlen, sivatagos bolygón nyomorogni, tehát a "szarjunk bele az egészbe, lesz ami lesz" felfogás sem igazán működőképes hosszútávon.
Egyébként a muki igazán szólhatott volna az első fotoszintetizáló élőlények megjelenését követő változásokról is... Ismeritek a történetet, nem? Ez az, amitől a bigott "zöldek" (akik szerint az ember, ez a természetből kiközösített lény olyan, mint valamiféle parazita, ami jobb lenne, ha mihamarabb kipusztulna a föld színéről) elkezdenek tátogni...
Nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött a dolog, amikor a bolygó légköre még merőben különbözött a maitól, így az akkori élőlények is teljesen más úton-módon folytatták anyagcseréjüket. Nyugalmuk azonban nem tarthatott soká, ugyanis megjelent az élőlényeknek egy "különösen gonosz" alfaja, melyek a fotoszintézisnek nevezett anyagcserefolyamat során ("aljas és galád módon") egy erősen mérgező, korrozív gázzal kezdték telilélegezni a légkört. Egy gázzal, aminek egyre csak nőtt és nőtt a koncentrációja a légkörben, drasztikus változásokat eredményezve ezzel az egész Földön. Nagyon sok faj pusztult ki, lényegében minden olyan létforma, ami nem tudott megbírkózni az "agresszorok" toxikus anyagcseretermékével. Néhány szerencsésebb faj képes volt túlélni, ám olyan helyekre kényszerültek visszaszorulni, ahová ez a gáz nem férkőzhetett oda, mélyen a föld alá vagy vulkának belsejébe, így tovább folytathatták ősi anaerob életvitelüket. Ma, 3,5 milliárd évvel később ez a bizonyos gáz a légkörnek már több 21%-át alkotja, és nélkülözhettetlen a fajok 99%-ának életéhez, többek között a miénkhez is. Úgy hívják oxigén...
1. Tény, hogy a bolygónk folyamatosan változik, azonban az utóbbi 100-150 évben ezek a változások olyan mértékben felgyorsultak, hogy ez kétségkívül a mi számlánkra írható.
2. Szerintem senki nem akar egy Marshoz hasonló kietlen, sivatagos bolygón nyomorogni, tehát a "szarjunk bele az egészbe, lesz ami lesz" felfogás sem igazán működőképes hosszútávon.
Egyébként a muki igazán szólhatott volna az első fotoszintetizáló élőlények megjelenését követő változásokról is... Ismeritek a történetet, nem? Ez az, amitől a bigott "zöldek" (akik szerint az ember, ez a természetből kiközösített lény olyan, mint valamiféle parazita, ami jobb lenne, ha mihamarabb kipusztulna a föld színéről) elkezdenek tátogni...
Nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött a dolog, amikor a bolygó légköre még merőben különbözött a maitól, így az akkori élőlények is teljesen más úton-módon folytatták anyagcseréjüket. Nyugalmuk azonban nem tarthatott soká, ugyanis megjelent az élőlényeknek egy "különösen gonosz" alfaja, melyek a fotoszintézisnek nevezett anyagcserefolyamat során ("aljas és galád módon") egy erősen mérgező, korrozív gázzal kezdték telilélegezni a légkört. Egy gázzal, aminek egyre csak nőtt és nőtt a koncentrációja a légkörben, drasztikus változásokat eredményezve ezzel az egész Földön. Nagyon sok faj pusztult ki, lényegében minden olyan létforma, ami nem tudott megbírkózni az "agresszorok" toxikus anyagcseretermékével. Néhány szerencsésebb faj képes volt túlélni, ám olyan helyekre kényszerültek visszaszorulni, ahová ez a gáz nem férkőzhetett oda, mélyen a föld alá vagy vulkának belsejébe, így tovább folytathatták ősi anaerob életvitelüket. Ma, 3,5 milliárd évvel később ez a bizonyos gáz a légkörnek már több 21%-át alkotja, és nélkülözhettetlen a fajok 99%-ának életéhez, többek között a miénkhez is. Úgy hívják oxigén...