Sörözés és adózás... avagy egy tanmese, amit sokan nem értenek.
A történet bárszék-közgazdaságtan (barstool economics) címen fut, és valamiért David R. Kamerschennek, a Georgia Egyetem professzorának tulajdonítják az írást, pedig nem ő volt az elkövetője. De ettől még mókás.
Na, megint egy jó kis téma, amin el lehet vitatkozni. Azért ez a dolog nem ernnyire fekete-fehér, mint ahogy itt beállítják. Mert akkor egészítsük ki a történetet azzal, hogy a gazdag azért az, mert pl. a szegényeket óránként 2 dollárért dolgoztatja a gyárában, miközben ő mondjuk 500 dollárt keres ugyanennyi idő alatt azon az emberen. Ha ő a szegényeknek mondjuk adna 10 dollárt, még akkor is neki 492 dollár lenne a jövedelme, viszont akkor már a szegény(nek) is kell/(tud) fizetni a sörért ha már a példánál maradunk.
Jó példa erre a válság. Mondjuk amerikaiak kitelepítik a gyárat Indiába, ahol fillérekért dolgoztatják a népet. Az amerikaiak tehát nem jutnak munkához, nem tudják megvenni a termékeket. Az Indiaiak viszont sz*rt se keresnek, tehát ők sem tudják megvenni. A termék a gyártón rohad, sír rí, hogy így meg úgy, segítsen neki az állam.És kiknek a pénzén segít? A dolgozóktól adó révén beszedett pénzből. Tehát ő duplán jól jár, a dolgozók meg rohadjan meg, miért nem doplgoznak 2x ennyit, akkor lenne pénzük - mondja.
Jó példa erre a válság. Mondjuk amerikaiak kitelepítik a gyárat Indiába, ahol fillérekért dolgoztatják a népet. Az amerikaiak tehát nem jutnak munkához, nem tudják megvenni a termékeket. Az Indiaiak viszont sz*rt se keresnek, tehát ők sem tudják megvenni. A termék a gyártón rohad, sír rí, hogy így meg úgy, segítsen neki az állam.És kiknek a pénzén segít? A dolgozóktól adó révén beszedett pénzből. Tehát ő duplán jól jár, a dolgozók meg rohadjan meg, miért nem doplgoznak 2x ennyit, akkor lenne pénzük - mondja.